Alkotmánybírósághoz fordult Ferihegy miatt a XVII. kerületi önkormányzat

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:52

Alkotmánybírósághoz fordult Budapest XVII. kerületének önkormányzata, hogy megszűntesse a Ferihegyi repülőtérről felszálló gépek által keltett károkozást - jelentette be Riz Levente, a kerület polgármestere csütörtöki sajtótájékozta­tóján. A Budapest Airport (BA) kommunikációs vezet?je reagálásában közölte, a futópálya használatának további korlátozása elképzelhetetlen, azonban BA által kidolgozott zajvédelmi programnak köszönhetően csökkenhet a zajártalom.

   

Elterelné a ferihegyi repülőket az ombudsman

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:45
Image
Elterelné a zaj miatt a Ferihegyi reptéri forgalom egy részét Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa. Az ombudsman szerint a légi járművek zaja számos állampolgárt érint. A gazdasági miniszter tájékoztatása szerint már két szakértői csoport is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni a főváros zajterhelését.
   

Alkotmánybírósági beadvány Ferihegy miatt

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:42

 

Kilenc pontban kéri az Alkotmánybíróságot egy civil minap kelt beadványában, hogy kötelezze a Ferihegyi repülőtér üzemeltetőjét: korlátozza a zaj- és légszennyezést, amely - mint állítja - legalább 400 ezer budapesti életét keseríti meg.

   

Kevesebb éjszakai röpködést ígérnek

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:38

 

Az említett kerületekben százezrek feje fölött haladtak el a repülőgépek, míg Budapest déli része kevésbé sűrűn lakott, és a repülőgépek az úgynevezett barna övezetek, illetve közutak felett repülnek.

A budafoki polgármester a miniszterhez fordult

Budafok-Tétény polgármestere, Szabolcs Attila az Indexnek elmondta, a sok zajpanasz miatt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez fordult. A polgármester célja az, hogy a minisztérium változtassa meg a zajvédelmi előírásokat, mert lehetetlen állapotok uralkodnak Budapest déli részén.

Szabolcs Attila szerint ugyanis a jelenlegi zajvédelmi rendeleteket úgy konstruálták meg, hogy a repülőgépek dübörgését ne lehessen határérték fölöttinek minősíteni. A zajvédelmi rendeletek alapján ugyanis hosszú órákra számított átlagokat mérnek a hatóságok, és így egy-egy rövid ideig tartó átrepülés hiába lépi túl a határértéket percekig, mindez nem számít szabálysértésnek, mert "nem elég hosszú ideig" tart a csendháborítás.

 

Csak egy-két perc, éjjelente

Egy repülőgép éjszakai átrepülése például csak egy-két percig tart, mégis nagyon sok embernek okoz álmatlan éjszakát, magyarázta Szabolcs Attila. Különösen a zajos szállító-repülőgépek járnak éjjel.

A polgármester korábban tárgyalt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiforgalmi Igazgatóságával is, de ott azt a tájékoztatást kapta, hogy a XXII. kerületi mérések alapján nem történt határérték-túllépés, és a repülőgépek irányát nem fogják megváltoztatni. Ezért tartja fontosnak az önkormányzati vezető, hogy a környezetvédelmi miniszter lépjen az ügyben.

A zöldtárca szerint Budafok-Tétény Önkormányzatától valóban érkezett a közelmúltban egy levél Fodor Gáborhoz, a miniszterhez, "ebben azonban Szabolcs Attila nem a tárca rendeletében megállapított zajterhelési határértékeket kifogásolta, hanem az útirányok megválasztására irányuló eljárási rend módosításának kezdeményezését kérte. A válaszlevél elkészítése folyamatban van".

Emelik a zajbírságot

A környezetvédelmi tárca (KvVM) sajtóirodája részletes háttéranyagokat juttatott el a budafoki polgármester felvetései alapján az Indexhez. Ezekből kiderült, hogy "jelentős javulás remélhető az éjszakai forgalom kapcsán attól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) jelenleg előkészítés alatt álló új rendelettől, ami a repülőterek által kivetett zajvédelmi díj megállapításának szabályait tartalmazza".

A tervezet értelmében a díj mértékét - többek között - a repülőtér használatának időpontjától függően differenciáltan kell megállapítani, éjszaka nagyobb mértékű díjat kell kiróni.

Emellett a KvVM javaslatot tett a repülőterek éjszakai használatának a jelenleginél nagyobb mértékű korlátozására. Megállapodás született a GKM-mel, így a 2006-os szabályozáshoz képest mintegy harmadára csökken az éjszakai repülőforgalom Budapest légterében. Ez azt jelenti, hogy 0-5 óráig legfeljebb négy engedély adható ki éjjeli repülésre, 22 órától reggel hatig pedig összesen legfeljebb negyven gép repülhet a légtérben. (A parlament többször is elutasította az idén tavasszal benyújtott fideszes javaslat tárgyalását, amely az éjszakai repülésekkorlátozását írta volna elő.)

Változhatnak a zajvédelmi szabályok?

A jelenleg hatályos jogszabályok egyrészt a repülőtér által generált forgalom úgynevezett egyenértékű zajterhelését, a teljes nappali illetve éjszakai időszakra leátlagolt értékeket szabályozzák, másrészt magának a repülőgépeknek a zajkibocsátását limitálják, hangsúlyozza a minisztérium.

Ám most a tárca meg fogja vizsgálni az egy-egy repülőgép elhaladásakor észlelhető zajt, pontosabban azt, hogy miként lehetne szabályozni az egyedi zajterhelést.

A KvVM szerint a problémán elsősorban a repülőtér megközelítési és elhagyási útvonalainak és eljárásainak optimalizálása segíthet. Ugyancsak fontosnak tartják az így kialakított útvonalak betartásának számonkérését a légi forgalmi irányítókon és pilótákon. Emellett kívánatos lenne a légiforgalmi hatóság megerősítése és az általuk végzett ellenőrzések gyakoribbá tétele is.

A Budapest Airport nemzetközi szabványokról beszél

Szollár Domokos, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője a budafoki polgármester felvetéseiről az Indexnek elmondta, a közlekedési zaj mérését nemzetközi szabványok rögzítik. A világon mindenhol egyenértékben, tehát átlagolva mérik a repülési zajt. A magyar jogszabályoknak ezekhez a nemzetközi sztenderdekhez kell alkalmazkodniuk.

"Fura helyzet lenne, ha Európában, sőt a világon egyedül Magyarország megpróbálna eltérni ettől, sőt, hogy erre alapulva valamifajta zajbírságot is bevezetnénk, messze ívben elkerülnék az országot a repülőgépek, és nem lenne többet olyan, hogy magyar légiközlekedés" - közölte Szollár.

Nőtt a légiforgalom Budafok felett

Szollár elismerte, hogy a május elején bevezetett légtér-változtatások miatt nőtt meg a légiforgalom Budafok-Nagytétény felett. Korábban is voltak repülőgépek, most azonban jóval nagyobb számban repülnek el a városrész felett. Amíg a légijárművek a kijelölt útvonalon vannak, csak a közvetlenül ez alatt élők számára okozhat ez gondot. Több embert akkor zavar, amikor a repülőgépek letérnek ezekről az utakról.

"Tudni kell, hogy 2100 méteres magasság alatt nem lehet eltérni a kijelölt útvonalakról, de afölött már igen. Egyébként a BA javaslatára emelkedett meg 900 méterről 2100 méterre ez a szabály, pont azért, hogy minél kevésbé szóródjon szét a repülési zaj, és ezáltal kevesebb embert érintsen a fővárosban. Ezt a szintet elméletileg tovább lehet emelni, de a BA ezt nem támogatja, mert az jelentős kapacitáscsökkenéssel járhat" - magyarázta a szóvivő.

Nem lehet megszüntetni a zajt

"Világosan látni kell: nem lehet megszüntetni a repülési zajt Budapest felett, az mindig lesz" - szögezte le Szollár.

"A cél csak az lehet, hogy csökkentsük azok számát, akit ez érint. A BA zajvédelmi programja is erre épül, hogy koncentráljuk a zajt, lehetőség szerint az útvonalak alá - ezt a célt szolgálta a minimális repülési magasság megemelése is. Ha repülési zajról beszélünk, nem csak Budafokról és Csepelről, hanem az egész képről kell beszélni. Intézkedéseink értékét az adja meg, hogy a főváros egészéről nézve vizsgáljuk meg a kérdést. És a májusi változtatások jelentősen javítottak több százezer ember életminőségén" - hangsúlyozta.

Zajvédő falat építenek

A földi zaj kiszűrésére a BA most épít egy zajvédő falat a repülőtéren, és meg fog épülni egy új hajtóműpróbázó hely is, ahol a repülőgépek karbantartása után sokkal csendesebben lehet majd tesztelni a hajtóműveket.

A BA elindította a passzív akusztikai védelmi programot, így a következő években majd 200 millió forint értékben a zaj által leginkább sújtott ingatlanok nyílászáróit, tetőit hangszigeteli a BA.

"Amit eddig tettünk az csak a kezdet, de a BA legalább elindította a zajvédelmi programot. Nyilván még sokat kell és lehet tenni, és a BA nyitott minden észrevételre, és véleményre, mely közelebb visz a megoldáshoz" - fogalmazott Szollár.

 

forrás: Index

   

Ráeresztették a déli kerületekre a repülőforgalmat

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:09
Nem ért egyet Csepel főépítésze a ferihegyi repülők elterelésével. A Budapest Airport szerint ésszerű döntésről van szó, és nem arról, hogy a gazdag budai kerületeknek akarnának kedvezni. Mindeközben Dél-Budáról és Dél-Pestről is érkeztek panaszok a repülőgépek zaja miatt.
   

Mégse lesz annyi repülő Csepel fölött

Anonymous
2008. 07. 25 - 20:03
Nem a Csepel fölé terelt repülők miatt adta el XXI. kerületi házát Lotz Károly, a légi irányításért felelős HungaroControl (HC) elnöke, Csepel díszpolgára. A korábbi közlekedési miniszter arról is nyilatkozott az Indexnek, hogy jövőre felülvizsgálják a HC zajvédelmi programját, és elképzelhető a légi útvonalak sok panaszt kiváltó módosítása.

Sok panasz érkezett Csepelről a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. (HC) elnökéhez, Lotz Károlyhoz a májusi zajcsökkentési program bevezetése után. Mint arról az Indexen beszámoltunk [1], a légi irányítással foglalkozó állami szervezet, vagyis a HC és a ferihegyi repülőteret üzemeltető, magánkézben lévő Budapest Airport Zrt. (BA) új útvonalakat jelölt ki a fel- és leszálló repülőgépek számára.

   

Elszálló tetőket emlegetnek a tököli reptér ellenzői

Anonymous
2008. 07. 25 - 19:54

A szovjet időkben senki nem kérdezte meg a Tököl környékén élőket, hogy akarnak-e katonai repülőteret a szomszédba. Most a Csepel-sziget lakói azt akarják, ne legyen polgári reptér a hajdani bázisból. A tököli reptér jelenleg nem is reptér, de évi 14 ezer gép így is felszállhat itt. A környékbeliek a zajtól és a szennyezéstől tartanak, míg az üzemeltető szerint Budapestnek szüksége van egy második reptérre.

   

Bemutatkozás

Az Élhető Környezetünkért Egyesület többször és több ember által megfogalmazott célok hatékony eléréséért megalakult civil szerveződés. Az egyesület nem egy egy szóban megfogalmazható cél eléréséért alakult, hanem  azért, hogy mindennapjaink és gyermekeink jövője, a szűkebb környezetünk  a mai körülményeknél kedvezőbb, kellemesebb, "élhetőbb" legyen.
Az alábbi kérdések segítenek az egyesület megismerésében:
 
Kik alapították az egyesületet?
Az egyesületet 15 magánszemély alapította. Az alapítók között nincs cég vagy gazdasági társaság.
 
Az egyesület hivatalosan működik vagy csak kezdeményezés?
Az egyesület hivatalosan működik. A bírósági bejegyzés száma TE 5393
 
Mi az egyesület elsődleges célja?
Környezetünkben, a Csepel-sziget ezen részén nagyon sok embert érintenek a volt tököli katonai reptér hasznosításának várható kihatásai. Célunk, hogy ez a hasznosítás ne hozza vissza a korábban megélt reptéri zajt, környezetszennyezést, szabadban nem eltölthető kellemes délutánokat, az éjszakai kellemetlenségeket. Azt kívánjuk elérni, hogy a vállalati haszon növelése ne érinthesse hátrányosan a környéken lakók életét illetve néhány ember szórakozása, sportja nem ronthassa el több ezer ember mindennapjait. Célunk az is, hogy a hasznosításból eredő megnövekedett jármű forgalom ne tegye még elviselhetetlenebbé a közlekedésünket.
 
Mik a további célok?
Mint az egyesület nevéből is kitűnik az itt élők hétköznapjait és a hétvégéit is szeretnénk jobbá tenni. A napi közlekedés (szigeti gerincút, a szigethalmi műút, stb.), az utcákon, erdőkben tapasztalható szemét, a nagyarányú bűnözés, az egymás iránti közöny,  a balesetek növekvő száma, a helyi pihenési lehetőségek hiánya, mind olyan tényező, ami befolyásolja mindennapjainkat. Célunk, hogy minden, magában erőt és szándékot érző magányszemélyt vagy céget, szervezetet megtaláljunk és a közös céljaink eléréséért erőfeszítéseiket legjobb tudásunk szerint segítsük.
 
Van-e politikai kapcsolódása az egyesületnek?
Az egyesület alapszabálya kimondja, hogy működése a politikai pártoktól független, ám várjuk bármely olyan politikai erő együttműködését, aki a környezetünkért hajlandó és akar is tenni, aki azonosul céljainkkal és segíti munkánkat.
 
Van-e már eredménye a egyesületnek?
Igen, van. A 2008-ban összegyűjtött, a volt tököli katonai reptér hasznosításával kapcsolatban tiltakozó aláírások átadásánál egyesületünk is képviselte magát a Miniszterelnöki Hivatalban. Az aláírásokat további 1400 aláírással kiegészítettük, amit több civil szervezet kísérőlevele mellett 2009-ben átadtunk a NFM államtitkárának. Bejelentkeztünk több eljárásba, véleményeztük a tököli HÉSZ 2005-2010-ig folyó módosítását, a Dunai Logisztikai park előzetes környezeti hatásvizsgálatát, a BATrT 2010-es módosítását.
 
Lehet-e csatlakozni az egyesülethez?
Igen. Bármely cég, egyesület vagy magányszemély tagja lehet az egyesületnek, aki elfogadja annak céljait és tevékenykedik a célok elérése érdekében. Pártoló tagok is jelentkezhetnek.
 
Kit vár soraiba az egyesület?
Mindenkit, aki úgy érzi, hogy szeretne tenni azért, hogy az a környezet ahol él, jobb, szebb, tisztább, biztonságosabb, „élhetőbb” legyen. Lehetnek ezek magánszemélyek, cégek vagy más szerveződés - egyesület, alapítvány. Sokféle módon lehet segíteni munkánkat: ötletekkel, szervezésbeli munkával, tapasztalattal, információval, működési hozzájárulással és minden olyan dologgal, ami segíthet céljaink elérésében.
 
Van-e tagdíj?
Igen. A tagdíj, magánszemélyek számára havi minimum 200 Ft.
 
Hol lehet további információt kapni az egyesület munkájáról?
Információt az elheto@freemail.hu email címen vagy  itt szerezhet.
 
Hogyan lehet támogatni az egyesületet?
Támogatást, tagdíjat az egyesület Fókusz takarékszövetkezetben vezetett 51700258-11118156 számú számlájára utalással, vagy az info@elhetokornyezetunkert.hu e-mail címre írt megkeresőlevél alapján tudunk fogadni. 
   

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 
Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták az „Élhető környezetünkért” Egyesületet.
 
Az „Élhető Környezetünkért Egyesület Szigethalmon, 2008. év április hó 20. napján tartott közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.
 
I.
Az Egyesület adatai
 
Az Egyesület neve: „Élhető környezetünkért” Egyesület
Az Egyesület székhelye: 2315. Szigethalom, Temesvári u. 8.
Az Egyesület működési területe: Magyarország
 
II.
Az Egyesület célja és feladatai
Az Egyesület célja:
Az Egyesület elsődleges célja a tököli ideiglenes, nem nyilvános repülőgép leszállóhely és további hasznosítása által okozott környezeti hatások - különösen a zaj-, légszennyezés, légköri hatások és más egyéb káros következmények - csökkentése, megszüntetése.
Az Egyesület további célkitűzése a Csepel-sziget és környéke lakóinak életminőségét rontó, mindennapi életvitelüket, egészségüket és környezetüket károsan befolyásoló, alakító tevékenységek, hatások csökkentése, kiküszöbölése.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
Az Egyesület feladatai:
a társadalom, a Csepel-szigeti lakóközösség és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló az 1. pontban megjelölt cél szerinti közhasznú tevékenységek:
-  nevelés és oktatás, ismeretterjesztés;
-  természetvédelem;
-  környezetvédelem;
rövid távon megvalósítandó feladatként határozza meg az Egyesület a Csepel-sziget és más érintett település lakóinak tájékoztatását a fenti repülőgép leszállóhely káros hatásairól, ezek, valamint következményeik megismertetése a kapcsolódó fórumokkal és döntésre jogosult szervekkel;
(kis)iskolások részére oktatóprogram indítása a természetvédelem témakörében
A képzés célja az, hogy felhívja a figyelmet természettel kapcsolatos helyes és felelős magatartás szabályaira, ezzel segítve a gyerekek természethez való jogszerű és humánus viszonyának kialakítását.
 
hosszabb távon megvalósítandó feladatként határozza meg az Egyesület, hogy a KSH népegészségi és egészségügyi, a régióra vonatkozó adatainak, más, tervezett természetvédelmi felmérések adatainak,  tapasztalatainak eljuttatása az repülőgép leszállóhellyel kapcsolatban döntési jogosultsággal rendelkező szervekhez. Ezzel kapcsolatban további hosszabb távú feladatként jelöli meg az Egyesület
-  programok szervezését (pl. a Föld napja, a Biológiai sokszínűség nemzetközi napja, a Környezetvédelmi világnap, a     Természeti katasztrófák csökkentésének napja alkalmából)
-  országos és helyi pályázatokon való indulás a repülőgép leszállóhely által okozott természeti károk helyreállítása
-  kapcsolatfelvétel az országos és más környezetvédő egyesületekkel, programjaikon való részvétel
 
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
III.
Az Egyesület tagsága
Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
 
A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége dönt.
 
Az Egyesület tagjának jogai:
részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti
az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 (harminc) napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
 
Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
 

  • A tagsági viszony megszűnik:
  • a tag halálával,
  • az Egyesület megszűnésével,
  • a tag kilépésével,
  • a tag kizárásával.
  • Az Elnökség - titkos, minősített szótöbbséggel hozott határozattal - kizárhatja az Egyesület tagjai közül

 
azt a tagot, aki hat hónapot meghaladóan elmaradt a tagdíj megfizetésével és kötelezettségének a taggyűlés írásbeli felszólítását követő 15 (tizenöt) napon belül sem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása azonban csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.
Akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.
A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
 
IV.
Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség, Tisztviselűk.
A Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével (rendes közgyűlés). A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a közgyűlést.
A közgyűlést össze kell hívni (rendkívüli közgyűlés):
 

  • ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
  • ha az Elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
  • ha a felügyeleti szerv/bíróság a közgyűlés összehívását elrendeli.

 
A közgyűlés összehívása az elnök feladata.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
A közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
 

  • az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
  • az Alapszabály elfogadása és módosítása;
  • tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
  • a természetes személyekre vonatkozó tagdíj mértékének megállapítása;
  • az évi költségvetés meghatározása;
  • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

 
döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgy űlés hatáskörébe utal.
A közgyűlés határozatait - eltérő rendelkezés hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
 

  • A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
  • az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
  • az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
  • a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

 
A közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
Az Elnök a közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.


Az Elnökség
Az Elnökség két közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait - rendelkezés hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az
Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.
A 3 /három/ tagú Elnökséget a közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 /öt/ éves időtartamra. Az Elnökség egy elnökből és két alelnökből áll.
 
Az Elnökség feladata és hatásköre:
 

  • tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
  • a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
  • az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
  • az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
  • az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
  • személyzeti munka irányítása;
  • tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
  • az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
  • a jogi személyiséggel rendelkező vagy azzal nem rendelkező tagokra vonatkozó tagdíj mértékének megállapítása;

 
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
 
Az Egyesület tisztségviselői
Tisztviselővé választható az Egyesület közügyektől eltiltás hatálya alatt nem álló tagja. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
Az Egyesületi bankszámla felett rendelkező, valamint a képviseleti jogot gyakorló tisztségviselője csak olyan nagykorú és cselekvőképes személy lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek kijelölt személy köteles valamennyi érintett társadalmi szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más társadalmi szervezetnél is betölt.
Az a tisztségviselő, aki magatartásával, cselekedetével rossz fényt vet az Egyesületre - így közügyektől eltiltják, bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, továbbá az Egyesület céljával összeférhetetlen vagy ellentétes magatartást tanúsít, tisztségéhez fűződő feladatait alapos ok nélkül nem látja el - bármely tag kérése alapján, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozattal visszahívható. Az erről hozott közgyűlési határozat - az 1989. évi II. törvény 10.paragrafusában foglaltak szerint - bíróság előtt támadható meg.


Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.
 
Az Elnök feladata és hatásköre:
 

  • az Egyesület tevékenységének irányítása;
  • a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
  • döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
  • a közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
  • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
  • irányítja az Elnökség munkáját;
  • vezeti az Elnökség üléseit;
  • képviseli az Egyesületet;
  • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
  • összehívja az Elnökség üléseit;
  • vezeti az ügyintéző apparátust;
  • irányítja az Egyesület gazdálkodását;
  • utalványozási jogot gyakorol;
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat
  • intézkedik a közgyűlés által elfogadott beszámolók, valamint az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatai nyilvánosságra hozatala iránt;
  • minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 
Az Egyesület alelnökei
Az Egyesület közgyűlése két alelnököt választ. Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
 
V.
Az Egyesület szerveinek határozatai
Az Egyesület szerveinek ülései nyilvánosak, azokról a szerv sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagok, a meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A szerv bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyv jelenléti ívét a résztvevők aláírják, a jegyzőkönyvet pedig a levezető elnök és két hitelesítő tag írja alá. A döntést a szerv az érintettekkel a határozatnak nevezettek részére postai úton, tértivevényes-ajánlott küldeményként történő kézbesítése útján közli. Minden esetben köteles továbbá a döntést hozó szerv a határozatot közzétenni, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán vagy honlapon történő kifüggesztés útján.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje akként alakul, hogy az Elnök köteles a betekintést - előre egyeztetett időpontban - bárki számára lehetővé tenni.
Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatait, a beszámolókat (különösen: az Elnök, illetőleg az Elnökség éves beszámolója) nyilvánosságra kell hozni, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés vagy honlapon, valamint a helyi havilapban (Szigethalmi Híradó) történő megjelentetés útján.
 
VI.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
 

  • tagsági díjak, amelyet a közgyűlés állapít meg;
  • magán és jogi személyek támogatásai;
  • az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
  • rendezvény bevétel;
  • egyéb bevételek.

 
Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
 
VII.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik:
 

  • ha a közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
  • ha feloszlatják,
  • ha más szervezettel egyesül,
  • ha az Egyesület szétválik,
  • ha megszűnését megállapítják.

 
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.
 
VIII.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az Egyesület Alapszabályát a Szigethalmon, 2008. év április hónap 20 napján tartott közgyűlés fogadta el.
 
Kelt Szigethalom, 2008. év április
 

   

Már 2008-ban elkészítették a tököli repülőtér létesítéséhez szükséges terveket.

Anonymous
2008. 01. 15 - 13:12

2008-ban már elkészítették a repülőtér létesítéséhez szükséges terveket.

Az Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft. elkészítette a tököli repülőtér létesítéséhez szükséges terveket! A referenciái között a 7. helyen jelöli meg!

http://www.airportconsulting.hu/other_hu.html

Tököl Repülőtér – Általános Fejlesztési Terv

  • Megrendelő: Tököl Airport Zrt.
  • Rövid leírás: 103/1999. (VII. 6.) Korm. r. szerinti létesítési dokumentáció és engedélyezési eljárás.
   

Belépés

Partnereink