Játék a zajgörbékkel - I.

Anonymous
2008. 09. 17 - 20:35

Két érdekes kép. Ugyan mindkettő montázs, de a tévedés kockázatát is beleszámítva az eredmény akkor is megdöbbentő. A két képen látható zajgörbék egy A320 repülőgép felszállásának nyomai arányosítva a tököli reptérhez a lehetséges felszállási irányokkal és az egyes görbék által jelzett zajterhelés mértékével. Mindkét képen megtalálható egy kis vonal ez egy kilóméternek felel meg a térképen. Mint ismeretes a tököli reptér üzemeltetői D jelű zajgátló védőövezet kijelölését indítványozták a hatóságoknál, melyet az készségesen ki is jelölt. Az említett határozat ellen a környező települések hivatalai fellebbezést nyújtottak be. Bővebb információkat a zajgátló védőöezetekről a dukomentumtárban találhatnak.

   

Porpác harmadát elbontanák a repülőtér miatt

Anonymous
2008. 09. 11 - 09:22

Egy egész utcát elbonthatnak a Vas megyei Porpácon, mert a település határában több 100 millió euróért nemzetközi repülőteret építene egy befektetői csoport.

Az önkormányzat már évekkel ezelőtt hozzájárult a beruházáshoz, de a helybeliek szerint akkor még szó sem volt arról, hogy a falu egyharmadát eldózerolnák. A befektetők új házakat építenének a lebontottak helyett, sok helybeli viszont ragaszkodik az otthonához.

   

Képek

Anonymous
2008. 09. 05 - 14:44

Lentebb összehasonlítható a tököli és a kiskunlacházi repülőtér környezete. Érdekes különbségeket lehet észrevenni a két repülőtér környezeti feltételei között.

   

Tököli Tükör

Anonymous
2008. 09. 03 - 17:39
Kettős játék a repülőtér körül

2008. január 15-én demonstráció zajlott a tököli repülőtér melletti területen. 200-300 ember várta a szónokokat s az aláírásgyűjtő íveket. TV-sek, rádiók tudósítottak elviselhetetlen zajról, kieső ajtó- és ablaktokokról, félelemtől remegő emberekről.Az akciók kezdetén Tököl vezetését akarták tetemre hívni a repülőtér-fejlesztés támogatása miatt, de az „elfogulatlan, civil” szervezők saját vermükbe estek. 

Már a demonstráció idején is nyilvánvalóvá vált, hogy a tököli repülőtér fejlesztése az MSZP-SZDSZ Kormány és a Tököl Airport cégcsoport között létrejött szerződés feltétele. Így annak leállítása is kormányzati hatáskör.  

Tököl Képviselő-testület döntései szerint, melyek az interneten és jegyzőkönyvekben elérhetők, lényegében az új tulajdonos szándékainak ismertetését várja. A jelenlegi bérlő zajvédelmi övezet kijelölési igényét indokolatlannak tartjuk.

Fellebbezésünk eredménnyel járt, s erről a szintén fellebbező Szigetszentmiklóst és Halásztelket is értesítették. Szigethalom szintén megfogalmazta és postára adta fellebbezését,

amelyet tévesen címeztek meg. Kampány időszakokban hozzászoktunk, hogy aláírásokat gyűjtenek. Gyűjtöttek már a Gerincútra is, az mégis furcsa, hogy ezt azok teszik, akik a Parlamentben, illetve kormányhivatalokon keresztül érdemi döntéseket hozathatnának. 

A repülőtér ügyében adódó kérdések
  • Miért nem akadályozták meg az eladást repülőtér és azt szolgáló vállalkozási célra?
  • Miért támogatták az Agglomerációs Tervben a terület repülőtéri funkcióra történt lehatárolását?
  • Miért nem érik el a fejlesztési szándékok leállítását az SZDSZ-es vezetés? Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál Dr. Kákosy Csaba miniszternél, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál Dr. Fodor Gábor miniszternél?

Az embereknek joga van megismerni a valóságot az életüket befolyásoló ügyekben. Tököl város honlapján biztosítottuk a repülőtérrel kapcsolatos fontosabb döntések elérhetőségét, hogy a tények alapján alkossanak véleményt az érdeklődők.

A fenti sorok a Tököli Tükör 2008 márciusi számában láttak napvilágot. A névtelen írója januári tüntetésen elhangzott, a tököli városvezetést ért kritikákat nehezményezi, egyben kiemeli szerinte a politikai túloldal kettős játékot űz, hiszen a reptér eladása a jelenleg is regnáló politikai erők kormányzása alatt történt meg és továbbra  is az ő kezükben van a helyzet megoldásának kulcsa.

 Természetesen ezek a szólamok politikai hangulatkeltésre rendkívül alkalmasak, csak egyetlen dolog vész el, mégpedig mi a térség lakói. Szomorúan tapasztaltuk, hogy ebből az ügyből is rövid úton politikai játszma lett. Az sem elhanyagolható, hogy egyes vélemények szerint Hoffman úr azon kijelentése, hogy nem támogatják az erősebb repülési tevékenységet ugyanolyan mértékben homályos, mint a többi politikai szereplő megnyilvánulásai. Mit jelent tököl vezetőinek olvasatában az erősebb repülési tevékenység? Ha a tököli vezetés ennyire a térség lakóinak érdekeit tarja szemelőtt , akkor szerencse a szerencsétlenségben, hogy a 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint repülőtér létesítéséhez az illetékes település jegyzőjének hozzájárulása is szükséges, így Tököl városa egyben a térség pajzsának szerepét is betöltheti a reptér fejlesztésének ügyében.

 

A csepel-sziget nem tart igényt szárnyakra

Anonymous
2008. 08. 29 - 18:12
Amiben egyetértenek a polgármesterek
Még az év elején jelentek meg a lapokban az első hírek. Arról szóltak, hogy Ferihegyet előbb-utóbb kinövik a fapados légitársaságok gépei. A főváros környékén egyetlen bázis fogadhatná ezeket a járatokat, a tököli egykori szovjet, jelenleg kisgépes reptér. A környékbeliek azonban féltik viszonylagos nyugalmukat. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pályázatot hirdetett meg a repülőtér hasznosítására.

   

MasterSky - Utasítás

Anonymous
2008. 08. 25 - 21:43

A mellékletben a reptér belső utasítása olvasható amiben a repülések idejét, a le- és felszállások módját és irányát határozzák meg. A dokumentumban foglaltakat valahogyan nem sikerül maradéktalanul betölteni. Persze a kivétel sokszor erősíti a szabályt.

   

A magyar Bermuda-háromszög

Anonymous
2008. 08. 25 - 21:34

Az állandó zaj miatt elégedetlenkedő, „túlérzékeny” lakosság, csírájában elhalt fejlesztési kísérletek, élénk társadalmi egyeztetés egy visszavont és hibás hatástanulmányról. Minősítő jelzők, évek óta tartó kötélhúzás, párt-, gazdasági és zöldlobbik a magyar ugaron, avagy sajátos üzenet a kertvárosok lakóinak: pihenni tudni kell.

Tököl, Halásztelek és Szigethalom. Aki a három település határolta területre ér, különös világba csöppen. Van, aki szerint itt egy repülőtér található, mégpedig repülőgépekkel, melyek zaja reggeltől estig szinte elviselhetetlenné teszi a környékbeliek életét.

Mások szerint ők érzékcsalódás áldozatai, nincs itt semmiféle repülőtér, az esetleg észlelt zaj nem is nagy, sőt közepes, ráadásul csökkenő tendenciát mutat. Akad olyan is, aki úgy gondolja: akár van itt repülőtér, akár nincs, létre lehetne hozni egy igazit. Egy nagyot, Boeingekkel és Airbusokkal. Végül ott vannak azok, akik szerint a kérdésfeltevés rossz, a terület földrajzi-logisztikai adottságai példátlanul jók, közel az autópálya, a vasút és a Duna, és bármi épül itt, ha végre létrejönne a társadalmi összefogás, az hosszabb távon a környező települések felemelkedését szolgálná.

Gyakorlótér
Aki hozzászokott a nagyvárosi tömegközlekedés okozta zajhoz, csalódás éri, ha a tököli repülőtérre érkezik. Januárban nagy médianyilvánosság előtt számos civil szervezet, több száz ember tiltakozott, a minimum hát, hogy a Bermuda-háromszögön kívülről jövő halandó füldugót hoz magával, hogy egészségét és nyugodt lelkiállapotát megvédje. Ehhez képest délelőtt tíz óra után fél órát kell várni arra, hogy az első kisgép felbukkanjon, és még a repülőtér (mely hivatalosan csak „nem nyilvános fel- és leszállóhely”) közvetlen szomszédságában is mindössze annyit érezni, hogy erős a zúgás. Ilyen alacsony lenne a lakosság ingerküszöbe? Aki először, futólag erre jár, csak legyint a hobbirepülők vagy épp Bessenyei Péter műrepülő és csapata gyakorlatozása hallatán. Ezt a véleményt látszik erősíteni az a minap publikált vizsgálati dokumentáció, amely a tulajdonos Tököl Airport Zrt. megbízásából készült. Ebben azt elemzik, hogy a repülőtér egy lehetséges fejlesztésének (többek között hosszabb távon Ferihegy tehermentesítésének, valamint a kisgépes üzleti forgalom átirányításának, illetve egy javító bázis létesítésének) milyen hatásai lennének a környezetre (fapados repülőtérről nincs szó, ezt a tulajdonos sohasem tartotta lehetségesnek).

A szigethalmi és halásztelki mérések azt mutatták, hogy az átlagos zajterhelés a határérték alatt marad. Hoffman Pál, Tököl polgármestere (Fidesz–KDNP) csak mosolyog a városba érkező televíziós és rádiós stábok munkatársain, akik komoly nehézségekbe ütköznek, amikor az állítólagos tényállást, az elviselhetetlen zajt próbálják bemutatni. Véleménye szerint külön kell beszélni a repülőtér jelenlegi használatáról és a tervezett fejlesztések következményeiről. A polgármester politikai okokat és a felelősség áthárítását véli a hangulatkeltésben.

Tököl első emberével szemben Marton Péter, az Élhető Környezetünkért Egyesület (ÉKE) elnöke azoknak a véleményén nevet, akik szerint nemhogy a jelenlegi, de a fejlesztések utáni állapot sem okozna rendkívüli zajterhelést. A Demokratának kifejtette, azt tanácsolja nekik, hogy lakjanak Szigethalmon egy ideig. Mint az a térképen látható, a le- és felszállósáv és a környező települések úgy helyezkednek el, hogy (figyelembe véve a légi folyosókat és az uralkodó szélirányokat is) leginkább a leszállópálya északnyugati és délkeleti meghosszabbításában fekvő települések érintettek. Elsősorban Halásztelek és Szigethalom, rajtuk kívül Érd, Százhalombatta, Szigetszentmiklós és Tököl. Azaz a Bermuda-zóna három csúcsa közül utóbbi van a legjobb helyzetben, miközben a repülőtér összes gazdasági hasznát ez a város élvezi. Marton szerint a tököli önkormányzat eddigi döntései nem mutatják egyértelműen azt, hogy teljesen elzárkózna attól, hogy a repülőtérnek „erősebb repülési funkciója” legyen. A zajmérés módszertanáról évek óta folyik a vita, többek között azért, mert a repülések száma jelentős szórást mutat, és vannak különösen terhelt időszakok, nem beszélve a szabálytalannak tartott légi manőverekről. A települések fórumain a lakosok visszatérő fordulata a „légi terror” szó. Fáki László, Szigethalom szabad demokrata polgármestere érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy nem elég átlagos zajterheléseket számítani, szükség lenne a szélsőséges értékek mérésére is. Nem mindegy ugyanis, hogy valakinek folyamatosan duruzsolnak a fülébe, vagy óránként kétszer belekiáltanak egyet. Ezen kívül a kisgépek (az utasszállítókkal ellentétben) nemcsak le- és felszállnak, de hosszasan köröznek és gyakorlatoznak. Szerettük volna megtudni a vizsgálati dokumentációt készítő, beszédes nevű Vibrocomp Kft.-től, hogy miként kell értelmezni a mért átlagértékeket.

A cégtől a Tököl Airporthoz irányítottak minket, ahol Benedek András felügyelőbizottsági tag elmondta, hogy a vizsgálati dokumentációt annak hiányosságai miatt visszavonták, így nincs is miről beszélni. Lapzártánkkor erről hivatalosan még sem Tököl, sem Szigethalom városát nem értesítette a hatóság. Az érintett önkormányzatoknak egyébként hivatalból véleményezniük kell a dokumentumot, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, és magánszemélyek is eljuttathatják meglátásaikat.

Információink szerint ezt a július 18-i határidőre (mely valójában már nem létezik) tömegesen tervezik megtenni, az intenzív társadalmi vita tehát most egy visszavont dokumentumról folyik. A lakosság egy része egyébként évek óta nehezményezi, hogy az önkormányzatok, a tulajdonos és a hatóságok gyakran a fejük felett, nélkülük hoznak döntést. Benedek András szerint ez nem így van, ami őket illeti, a tulajdonos minden publikus lépése a hatóságok és a tököli önkormányzat előtt zajlik, akiknek törvényi kötelezettsége a lakossági fórumok és egyéb tájékoztatási formák megtartása.

Az ÉKE szerint a szakmai hibákat tartalmazó tanulmány visszavonását annak alacsony színvonala mellett az válthatta ki, hogy (miként az a Magyar Közlöny július 4-i számában megjelent) az Országgyűlés illetékes bizottságainak ülésén, illetve szakmai és önkormányzati fórumokon történt viták után, részben a tiltakozások, beadványok és aláírásgyűjtések hatására, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény idei módosításában a kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek felsorolásából kimaradt Tököl neve.

Élet, minőség
Fáki László szerint tiltakozásaikkal és aláírásgyűjtésükkel azt szerették volna elérni, hogy a kormány a területet ne minősítse át fel- és leszállóhelyből repülőtérré, és módosítsa azon kormányhatározatát, mely szerint a tulajdonosnak kötelezettsége a repülőtér funkció fenntartása, valamint a nem nyilvános fel- és leszállóhelyek működését törvényekben szabályozza. Felmerül a kérdés, hogy ha valakinek, akkor Szigethalom első emberének, és vele együtt a térség országgyűlési képviselőinek, így Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnöknek vagy Varju Lászlónak, a szocialista párt volt frakcióigazgatójának lett volna módjuk arra, hogy elfojtsák a fejlesztésre irányuló elképzeléseket. A már a szovjet időkben is használt, és a rendszerváltozás után a 2002. május 24-ig katonai repülőtérként nyilvántartott területet az MSZP–SZDSZ-kormány privatizálta egy Demján Sándor milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó társaságnak, és ők tartották szükségesnek a repülőtér funkció megmaradását, sőt kifejezetten a „polgári légiközlekedési” terminus alkalmazását. Igaz, még az Orbán-kormány volt az, amely 2001-ben hozzájárult ahhoz, hogy más repterek mellett a tököli is értékesíthetővé váljék.

Fáki László úgy látja, hogy ez az ügy sokkal bonyolultabb annál, hogy ezt ő, vagy akár Kuncze vagy Varju megállíthatta volna. Hoffman Pál szerint azonban a szigethalmi vezetés kettős játékot űz, és arra hívta fel figyelmünket, hogy a 2006-os országgyűlési választási kampányban az SZDSZ kiadványai szerint Demján Sándor megígérte Kuncze Gábornak, hogy a repülőtér nem fogad majd nagy utasszállító gépeket és légiszállítási központ sem lesz rajta. Hoffman Pál visszautasítja a városát ért kritikákat. Tököl álláspontja 1997, a privatizációs szándék megismerése óta változatlan. Nem támogatják az erősebb repülési funkció kialakítását, a 400 hektáros terület felét logisztikai, vállalkozási övezetbe sorolták át. Megfellebbezték a zajgátló védőövezet kijelölését, és a polgármesteri hivatal mint szakhatóság elutasító határozatot adott ki az említett vizsgálati dokumentációra.

A tiltakozó hullám egyébként legutóbb akkor csapott a magasba, amikor 2007 végén a reptérrel szomszédos települések határozatot kaptak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságától (LKI), mely több helyen, köztük Szigethalom lakott területén zajgátló védőövezetet jelölt ki. Ebből, és a repülőteret az ÁPV Rt.-től bérlő Master Sky Kft. 2004. évi számításaiból a repülés bővítésére lehetett következtetni. A 3 éves késéssel kiadott határozat ellen valamennyi érintett fellebbezett, végül Tököl indokai alapján visszavonták. Vágó József, az LKI vezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg is folyik, vagy ahogy a szigethalmi polgármester fogalmaz, áll egy zajgátló övezetet kijelölő hatósági eljárás.

Kötött kezek
Ami a fejlesztéseket illeti, a Tököl Airport keze sok tekintetben kötött. A szakhatóságok és az önkormányzatok hozzájárulása is szükséges lenne a repülőtérré való átminősítéshez. Az eddigi nyilatkozatok azt mutatják, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás hiányosságai és az engedélyeztetési folyamat is jelentősen megnehezítheti a számukra, hogy bármilyen fejlesztési koncepciót kidolgozzanak, nem beszélve egy komplett hasznosítási tervről.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Tököl Airport, az önkormányzatok, a lakosság egy jelentős részét védő szervezetek és a környezetért aggódó egyesületek közötti kompromisszum és az ehhez nélkülözhetetlen összefogás nem lehetséges. Ennyi érdekszférát ilyen jogszabályi környezetben egyeztetni a kör négyszögesítésével ér fel, ezért előbb vagy utóbb valamely fél vagy felek kénytelenek lesznek beadni a derekukat. Úgy tűnik, vannak olyan helyzetek, amikor a vélt vagy valós nemzetgazdasági és helyi gazdasági érdekek, a lakosság alapvető jogai és a természeti környezet épsége egyszerre nem védhetők meg. Logisztikai központot és ipari parkot természetesen mindenki szeretne, ahogy több munkahelyet, nagyobb helyi adóbevételeket is. Fejlődő kistérséget. De a valóság most az, hogy a repülőtér területén található, közel kétszáz épület állapota folyamatosan romlik. És nem igaz ugyan, hogy az emberek a zajért és nyugalmuk megzavarásáért semmit sem kapnak cserébe (a tököli repülőtéren közel 80 társaság bérel valamilyen területet, foglalkoztat embereket, és fizet adót), ám ők is örülnének, ha az ügyben végre elmozdulás történne.

Magyar Demokrata 2008. 07. 14.
 

   

Levelezés II. - Az ÉKE levele

Anonymous
2008. 08. 25 - 21:29
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel?ség
1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.
1447 Budapest, Pf. 541.
Gyapjas József
igazgató  úr részére
Tárgy: „Tököl Repülőtér” előzetes vizsgálati dokumentáció (KTVF: 34943/2008.)
Tisztelt Igazgató Úr!
Egyesületünk -  az Élhető Környezetünkért Egyesület - vezetősége, tagsága, pártolói és szimpatizánsai nevében, a tárgyban említett dokumentációval kapcsolatban tiltakozással fordulok Önhöz.
Egyesületünk elsődleges célkitűzése, hogy a tököli volt szovjet katonai repülőtér hasznosítása az érintett lakosság tudtával, annak érdekei sérelme nélkül, a hasznosító és a lakosok közös megelégedésére történjen. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora létesítmény - amely 400 hektárt meghaladó területen fekszik és számos településre van többek között környezetvédelmi, gazdasági, demográfiai hatással -csak akkor fog megfelelően, minden fél számára kölcsönös előnyök mentén funkcionálni, ha annak létesítése és működése nem jelent hátrányt semelyik fél számára sem.
   

Halálos a repülügépek zaja

Anonymous
2008. 08. 25 - 19:32

Több ezer ember hal meg évente a vérnyomás emelkedése miatt, amelyet az éjszakai repülőjáratok zaja okoz - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek vizsgálatát az Európai Bizottság finanszírozta.

   

Dokumentumtár

Anonymous
2008. 08. 15 - 10:34

A rovattal szeretnénk könyebbé tenni az eligazodást az információk között. Tervünk a hivatali levelezéseken túl  a témával kapcsolatos szakmai anyagok rendszerezése valamint célunk egy folyamatosan frissített jegyzetekkel, hivatkozásokkall ellátott dokumentum elkészítése is azok számára akik az ügyet ismerik de szeretnének mélyebb ismereteket szerezni.

   

Belépés

Partnereink