A csepel-sziget nem tart igényt szárnyakra

Anonymous
2008. 08. 29 - 18:12
Amiben egyetértenek a polgármesterek
Még az év elején jelentek meg a lapokban az első hírek. Arról szóltak, hogy Ferihegyet előbb-utóbb kinövik a fapados légitársaságok gépei. A főváros környékén egyetlen bázis fogadhatná ezeket a járatokat, a tököli egykori szovjet, jelenleg kisgépes reptér. A környékbeliek azonban féltik viszonylagos nyugalmukat. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pályázatot hirdetett meg a repülőtér hasznosítására.

Image
"Egyelőre az érintett települések polgármesterei sem tudják, hogy mi lesz a repülőtér sorsa. - írták a lapok. Hoffman Pál tököli, Fodor Antalné szigetszentmiklósi, Fáki László szigethalmi és Stoffán Antal halásztelki polgármester ugyanazt mondta érdeklődésünkre: a pályázat kiírása előtt kérésük ellenére sem egyeztetett velük az ÁPV Rt., s azóta sem tájékoztatják őket a fejleményekről. A polgármesterek csupán annyit jegyeztek meg: habár kétségkívül gazdasági, foglalkoztatási előnyökkel is járna a fapados légitársaságok megjelenése, a terület sűrű beépítettsége és népessége miatt (gyakorlatilag Szigethalom városának szívében van a leszálló folyosó) egyáltalán nem biztos, hogy ez jó megoldás.
Szigethalmon az önkormányzat és a lakók is tiltakoznak az ellen, hogy az állam fapados gépek fogadására is alkalmas polgári légikikötőként értékesítse a tököli repülőteret, mivel a zajszint túlzott növekedésétől tartanak. A tiltakozók petíciót nyújtottak át az ÁPV Rt.-nek. Aztán újabb újságcikkek láttak napvilágot. Ezek szerint a pályázatot a Demján Sándorhoz közel álló befektetői csoport nyerte, mely valóban "fapados" gépek fogadására akarja alkalmassá tenni az egyébként technikailag erre alkalmas, a fővároshoz közel eső repülőteret. A hírek szerint társaságuk az utasokat többek között szárnyashajókkal szállítaná a város központjába.
Érdemes utánanézni az ÁPV Rt. által kiírt pályázatnak. E szerint a repülőtér Halásztelek-Szigethalom-Tököl települések közötti területen található, a Dunától mintegy 600 méterre. Északon, egy szakaszon Halásztelek üdülőövezetével, azt követően az 5101. számú alsórendű úttal és a Dunai Repülőgépgyár Rt. területével határos. Keleten Szigethalom kertes házakból álló lakóövezete, délen Tököl külterületéhez tartozó mezőgazdasági területek és Tököl település északi nyúlványa, a korábbi katonai repülőtér részben már felújított, önkormányzati tulajdonba került lakótelepe határolja. A szilárd beton leszállópálya 2 és fél kilométer széles, 80 méter hosszú. A füves fel- és leszállópálya mérete: 1100 méteres és méter széles.
Fontos információ, hogy a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 40.paragrafusa, valamint 2030/2001.(II.9.) Korm. határozat alapján a szerződés hatályba lépésének feltétele a Kormány egyedi hozzájárulása (jóváhagyása) a szerződés megkötéséhez. Fontos információ, hogy a repülőteret az ÁPV Rt a 2030/2001.(II.9.) Korm. határozat 1. b) pontja szerint " polgári légi közlekedési és egyéb vállalkozási célra" értékesíti. A Polgári Légügyi Hatóságon a repülőterek között jelenleg nem tartják nyilván az objektumot, mivel repülőtéri működési engedélye nincs.
Az ügyben Varju László országgyűlési képviselő, "Tököl ismét szárnyakat kap?" címmel kérdést is intézett az ÁPV Rt.-t felügyelő pénzügyminisztériumi államtitkárnak. Felszólalását teljes terjedelemben közöljük.
Tisztelt Államtitkár Úr!
Mint ön előtt is ismert, a tököli repülőtér értékesítésére a közelmúltban harmadszor is kísérletet tett az ÁPV Rt. A Csepel-Sziget északi részén, így különösen a Szigethalmon, Tökölön, de Szigetszentmiklóson és Halásztelken élő lakosok is sokat szenvedtek az egykori szovjet légi bázisról induló vadászrepülőgépek turbináinak hangos üvöltésétől. Mostanában a kis légcsavaros sportrepülőgépek zaját kell elviselniük.
Az elmúlt évek során számos választópolgár, önkormányzati képviselő keresett meg a problémával kapcsolatban. Különösen azt sérelmezték, hogy a repülések hétvégeken, pihenőnapokon, kis magasságban történnek, és így képtelenek a hét fáradalmait kipihenni. Az ÁPV Rt. a 414 hektáros, közel 200 épületet, a beton- és füves felszállópályát magába foglaló területet sajtóhírek szerint polgári légi közlekedési és egyéb vállalkozási célra értékesítené. Többek vélekedése szerint a repülőtér ideális központja lehetne a mostanában divatos "fapados" társaságoknak.
A térségben lakóknak azonban egészen más a véleményük, mert ők nem kérnek ebből. A korábbi előzmények alapján érthetően tartanak a nagy utasszállító gépek elviselhetetlen zajától, félnek attól, hogy az új légitársaságok repülőgépeinek zajos központja lesz ismét a Csepel-Sziget. Ez azonban csak az egyik gond. Már ma is óriási problémát jelentenek a rendkívül túlzsúfolt utak, a munkába járó több ezer ember csak lépésben tud haladni a reggeli és esti csúcsidőben. A Csepel-szigeti gerincút hiánya már ma is elviselhetetlen. Az érintett települések polgármesterei valamennyien sérelmezték, hogy az ÁPV Rt. a pályázat kiírása előtt kérésük ellenére sem egyeztetett velük.
Kérem a tisztelt államtitkár urat, szíveskedjen tájékoztatást adni arról, van-e alapja az ott lakók félelmének, valóban tervezik-e működő, üzembe helyezhető repülőtérként értékesíteni az egykori tököli repülőtér területét.
Dr. Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár a kérdésre a következőket válaszolta:
A kormány 2001-ben döntött az állami repülőterek további hasznosításáról, a 2030/2001. (II. 9.) számú kormányhatározat előírja a tököli repülőtér légi közlekedési és kiegészítő vállalkozás céljára történő értékesítését és hasznosítását, valamint annak feltételeit is.
Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr mondta, hogy többedik alkalommal kísérli meg az ÁPV Rt. a repülőtér értékesítését. Az értékesítés jelenleg is folyamatban van, március 1-jén jelent meg a pályázati, pontosabban az ajánlati felhívás, és az első forduló, tehát az ajánlatok beadása március végével le is zárult. Jelen pillanatban a második tárgyalási forduló zajlik, a végleges ajánlatok benyújtása folyamatban van jelen helyzetben.
A repülőtér esetleges elidegenítését követően, tehát ha lesz érvényes pályázat és megköttetik az adásvételi szerződés, akkor az új tulajdonosnak a repülőtér meglevő munkaterületét, valamint a repülőtér pályahosszát fönn kell tartania az érvényes pályázati kiírás szerint, továbbá biztosítania kell a környezetvédelmi miniszter által támasztott, valamint a légi, közlekedéspolitikai és szakhatósági követelményeknek az érvényesülését is. Az új tulajdonosnak kell a m?ködtetéshez szükséges hatósági engedélyek beszerzését is megtennie.
Nyilvánvalóan az értékesítési folyamatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is közreműködik, ebből következően nem önálló döntésről van szó, és miután az értékhatár olyan nagyságú, ebből következően az ingatlant csak a kormány egyetértésével lehet értékesíteni.
Úgy vélem, hogy a hátralevő egyeztetési folyamatokban lehetőség lesz arra, hogy a képviselő úr által fontosnak tartott települések önkormányzatainak egységes véleményét érvényesíteni lehessen az esetleges sikeres értékesítést követ?en a repülőtér további hasznosításánál is.
Varju László:
Én még egy szempontot szeretnék figyelmébe ajánlani akkor, amikor a végső döntés megszületik. Kezemben van az a dokumentáció, amelyet a kiskunlacházi önkormányzat készíttetett a szintén állami tulajdonban, ÁPV Rt.-kezelésben levő ottani repülőtérre vonatkozóan. Ez a terület 15 kilométerre esik ettől az említett tököli repülőtértől, tehát a döntés végső meghozatalánál javasolom figyelembe venni ezt a projektet, amelyet a környéken szinte mindenki támogat, és amely valóban egy új gazdasági pezsgést hozhatna. Így végezetül akkor meg is állapíthatnánk azt, hogy Csepel-Sziget fejlődése szabadon szárnyalhatna tulajdonképpen a repülőgépek szárnya nélkül is.
Dr. Veres János:
Úgy vélem, reális lehetőség az, amit a képviselő úr megpendített, nevezetesen, hogy ha és amennyiben az érvényes jogszabályokat betartja a majdani vevő - márpedig be kell tartania, ez pedig a 103/1999. (VII. 6.) számú kormányrendelet, ami alapján lehetőség van a jelenlegi funkció, tehát a repülőtéri funkció megszüntetésére Tökölön, és adott esetben egy másik helyen ugyanilyen funkciónak a létesítésére -, az illetékes szakhatóságokkal együttműködve ki lehet alakítani azt a megoldást, ami a térség önkormányzatainak, a térség lakóinak, az ott élőknek a nyugalmát legkevésbé zavarva, de mégis egy olyan gazdaságilag racionális funkcióváltást biztosít, ami nyilvánvalóan a budapesti repülőtér mellett. Budapest környékén egy másik repülőtérnek a működtetését is lehetővé és szükségessé teszi.
Az ÁPV Rt. magát megnevezni nem akaró munkatársa a Szegfűnek elmondta, a tököli repülőtér ügyében döntés egyenlőre nem született. A néhány hét múlva kihirdetendő nyertes eleve nem szerez jogosultságot arra, hogy beindítsa a nagy testű repülőgépek forgalmát. Ehhez ugyanis a mindenekelőtt a légügyi hatóság engedélyét kell megszereznie, de a forgalomba helyezéshez egyebek mellett például környezetvédelmi és helyi önkormányzati engedélyek is szükségesek. Az is tény azonban, hogy a területet elsősorban így lehet gazdaságosan hasznosítani. Erre azonban csak a helyi önkormányzatok és az új tulajdonos megegyezése után kerülhet sor
 

Belépés

Partnereink