Öntsünk tiszta vizet a pohárba !

Anonymous
2009. 12. 17 - 15:40

Egy kicsit járjuk körbe a tököli repülőtér történetét 2001-töl napjainkig, hogy mindenki tisztán lásson: 
A tököli volt katonai repülőtér privatizációjában részt vett Wachsler Tamás, korábbi honvédelmi közigazgatási államtitkár, majd az egykori katonai repülőtér fejlesztésével bízták meg cégét, a Harbor Ipari Ingatlanfejlesztő Kft.-t. A privatizációt az Orbán kormány idejében meghozott 2030/2001. (II. 9.) Korm. határozat tette lehetővé. A kormányhatározatban a következők olvashatók:

2030/2001. (II. 9.) Korm. határozat

állami repülőterek további hasznosításáról

1. A Kormány

a) felhívja a felelős minisztereket, hogy gondoskodjanak a mezőkövesdi, a tököli, a békéscsabai, a börgöndi, a budaörsi, a kaposújlaki, a kecskédi, az orosházi, az őcsényi, a péri és a szegedi repülőterek kincstári vagyonnyilvántartásból történő kivezetéséről;
Felelős: honvédelmi miniszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2001. június 30.

b) hozzájárul ahhoz, hogy
– a kunmadarasi, a mezőkövesdi, a tököli, a békéscsabai, a kaposújlaki, a kecskédi, az őcsényi, a péri, a budaörsi és a szegedi repülőterek – a Kormány egyedi hozzájárulásával – polgári légiközlekedési és kiegészítő vállalkozási célra elidegenítésre kerüljenek. A repülőterek elidegenítésekor a repülőtér meglévő munkaterületét, valamint a repülőtér pályahosszát fenn kell tartani;
– az orosházi, a börgöndi, a kiskunlacházi repülőterek – a Kormány egyedi hozzájárulásával – polgári légiközlekedési és/vagy egyéb vállalkozási célra elidegenítésre kerüljenek;
– az ifjúsági és sportminiszter 2001. május 31-ig határozza meg, hogy a fenti repülőterek közül, mely repülőtereken, mely sportrepülő egyesületek számára és milyen feltételekkel javasolja továbbra is biztosítani a sportrepülés lehetőségét.

2. Az ÁPV Rt. a vagyonkezelésébe tartozó repülőterek értékesítését – az üzleti szempontok figyelembevételével – az 1. b) pontban foglaltak szerint hajtsa végre. Ennek során biztosítani szükséges a környezetvédelmi miniszter, valamint a légi közlekedéspolitikai és szakhatósági követelmények érvényesítését.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, környezetvédelmi miniszter, közlekedési és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos

3–4.

A fenti kormányhatározat csak a repülőtér munkaterületének és pályahosszának fenntartását írja elő, a repülési tevékenység megtartására nem ad kötelezettséget!
Miután a Kormányhatározat lehetővé tette a feleslegessé vált honvédelmi tulajdonok privatizációját, megszületett a 2175/2002. (V. 24.) Korm. határozat , mely a következőket írja: 

2175/2002. (V. 24.) Korm. határozat

a tököli, állami (katonai) repülések céljára szolgáló
nem nyilvános repülőtér megszüntetéséről
és polgári célú nem nyilvános repülőtér
létesítéséről

1. A Kormány előzetesen egyetért – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) részére átadott – a tököli, állami (katonai) repülések céljára szolgáló nem nyilvános repülőtér megszüntetésével és polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésével azzal, hogy az ÁPV Rt. azt az állami repülőterek további hasznosításáról szóló 2030/2001. (II. 9.) Korm. határozat 1. b) és a 2. pontja szerint hasznosíthassa.
Felelős: honvédelmi miniszter, közlekedési és vízügyi miniszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, környezetvédelmi miniszter
Határidő: folyamatos

2. A repülések lebonyolításához szükséges technikai eszközöket és felszereléseket a mellékletben foglalt jegyzék szerint – a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdése alapján – a Honvédelmi Minisztérium térítésmentesen átadja az ÁPV Rt. részére.
Felelős: honvédelmi miniszter
Határidő: 2002. május 30.

3. A repülőtér fejlesztése során figyelemmel kell lenni a települési, a térségi és az országos területrendezési tervekkel való összhang megteremtésére.
Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, közlekedési és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos

Budapest, 2002. május 22.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Tehát az Orbán kormány előzetesen hozzájárult a tököli volt katonai repülőtér privatizációjához, egyben előírta, hogy a fejlesztés során figyelemmel kell lenni a települési területrendezési tervekkel való összhang megteremtésére.
Mivel az alkotmány és az önkormányzati törvény is kimondja az önkormányzatok önrendelkezési jogát, továbbá az önkormányzati törvény az önkormányzat részére előírja a népfelség elvének biztosítását, nem fordulhatna elő olyan, hogy a helyben élő lakosok akaratával szemben hozzon döntést bármelyik önkormányzat.
Mint azt a jogszabályokról szóló korábbi cikkből tudhatjuk, a kormányhatározatok nincsenek hatással az önkormányzatok rendeletalkotására, azok nem minősülnek jogszabálynak, tehát nem kötelezik az önkormányzatokat a rendeletalkotásuk során semmire sem.

Ezek után a Medgyessy kormány folytatva az Orbán kormány idején megkezdett privatizációt, meghozta a 2346/2004 Kormányhatározatot, ami a következőket írja:

2346/2004. (XII. 26.) Korm. határozat a tököli volt honvédségi repülőtér értékesítésének jóváhagyásáról

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján, a 2030/2001. (II. 9.) Korm. határozat 1. b) pontjának megfelelően hozzájárul a Magyar Állam tulajdonában és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vagyonkezelésében lévő tököli repülőtér ingatlannak – az UVATERV MBO Kft., TRIGRÁNIT Fejlesztési Rt. és az EUROINVEST Közép-Európai Befektetési Rt. konzorciumi tagok által létrehozott társaság – a Tököl Airport Rt. részére történő értékesítéséhez polgári légiközlekedési és kiegészítő vállalkozási célra, amennyiben a vevő társaság cégbírósági bejegyzése megtörténik.

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a Tököl Airport Rt. cégbírósági bejegyzését követően azonnal

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Tehát kimondható, hogy a tököli repülőtér privatizációja tárgyában hozott kormányhatározatok egyetlen kötelezést írnak elő, ez pedig a repülőtér munkaterületének és pályahosszának fenntartása. Semmilyen kötelezés nincs a repülési funkció fenntartására, vagy a fejlesztésére nézve.

A kormányhatározatok szövege az alábbi kereső segítségével megtalálható:
http://www.mhk.hu/mhknew/index.php?m=0000&p=php_i_online/index 

A fenti határozat már azért is elkeserítő, mert korábban a Pro Régió Ügynökség által 2004. 12. 03-án  készített "A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013" szakértői anyagban a következők olvashatók:
www.varju.hu/files/varju.hu/file/Archivum/458/kmrst07_13.pdf

A vezetői összefoglalóban a 4. oldalon:
"Jelen dokumentum a Közép-magyarországi Régió 2007-2013-as időszakra vonatkozó stratégiai terve, mely meghatározza a térség hosszú és középtávú cselekvési irányait. Ezen Stratégia egy döntés-előkészítő anyag a döntéshozók számára, ahhoz, hogy kijelöljék a Régió fejlődési, fejlesztési irányait."

Majd a régió légi közlekedésével kapcsolatosan a 48. oldalon a következő:

"A Tököli repülőtér a kormány hivatalos légi-forgalmát bonyolítja. Körbeépített jellegénél fogva más célú hasznosítása nem ajánlható."

Tehát készíttettek egy Stratégiai tervet szakértőkkel, mely eleve elveti a tököli volt katonai repülőtér fejlesztésének lehetőségét, belátva a terület adottságai miatt várható konfliktushelyzetet, majd ezt a stratégiai tervet félrerakva folytatták az Orbán Kormány idején megkezdett privatizációs folyamatot.

Korábban több térségi politikustól hangzatos megnyilvánulásokat lehetett hallani a repülőtér fejlesztése ellen.

Kuncze Gábor a következőket nyilatkozta a 2005 december 20-án megjelent cikkben:

http://209.85.135.132/search?q=cache:RozTjKh3VFcJ:index.hu/belfold/kuncze051209/+kuncze+t%C3%B6k%C3%B6li+rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r&cd=12&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

"Utoljára milyen helyi üggyel keresték meg?

A legnagyobb izgalmat a települések egy részében a tököli repülőtér jelenti. Ez azért van, mert a leszállópálya Szigethalom település teljes hosszában van. Másrészt körbeépült nagyon, hiszen a volt szovjet laktanya helyén most egy lakótelep van Tökölön, több mint 2000 ezer ember lakik ott, a másik oldalon pedig Halásztelek épült ki egészen a repülőtér széléig. Csak zárójelben jegyzem, hogy a felszálló pálya iránya pedig a túloldalon, Érd fölött húzódik. Az izgalmat az váltja ki, mi lesz a repülőtér sorsa. Elfogadhatatlan a helyi lakosság számára ugyanis, hogy ott valami nagyon erős repülőtéri funkció legyen. Sőt, most már azt is nehezen viselik, ha hobbi- és magángépek röpködnek hétvégeken a házak fölött. Ezekkel a problémákkal a ezeken a településeken rendszeresen találkozom. Igazuk van az ott élőknek. Az egyik oldalról ez egy hatalmas vagyoni érték, ami ha Cargo-repülőtérként hasznosulna, akár 2-3 ezer ember is munkát kaphatna. Az összes többi pedig elköltözhetne onnan, mert elviselhetetlen lenne a zaj. Több alkalommal beszéltem a terület új gazdájával Demján Sándorral, és az ő prioritásai között nem a repülőtéri hasznosítás szerepel, hanem befektetőket akar odahozni, akik termelő üzemeket létesítenének. Nagy problémát jelent Budapest megközelítése is, egyes településeken az átmenő forgalom szinte elviselhetetlen. 2006-ban elindul a szigeti gerincút épitése, ez hivatott enyhíteni a problémát. "

Mint az bebizonyosodott a repülőtér folyamatban lévő rendezési tervében, a tulajdonos meggondolta magát és mégis a repülőtér fejlesztésében látja az üzleti lehetőséget, hiszen a rendezési terv anyagában egy tervezett párhuzamos gurulóút kiépítése szerepel, ami előrevetíti, hogy itt minden bizonnyal egy nagy forgalmú cargo repteret akarnak létrehozni. http://www.tokol.hu/dokumentumok/telepulesrendezesi_terv_2007_05/TSZT.pdf A rendezési terv szöveges anyaga is kiemeli a terület vízi, közúti, vasúti és légi szállítási lehetőségeit, ami egyedülállóvá teszi a területet Közép-Európában. http://www.tokol.hu/dokumentumok/telepulesrendezesi_terv_2007_05/3_II_A%20T%F6k%F6li%20Rept%E9r%20Szabterv.pdf

Ezt a célt már a zajgátló védőövezet kijelölésekor készült százhalombattai közmeghallgatás jegyzőkönyve is tartalmazza:

www.battanet.hu/battanet4/userfiles/eloterj/2005/12/10-628.doc

Szám:10-628/2005.

Készítette: Balázsi István 

Tárgy: Tájékoztató a tököli repülőtér ügyében tartott közmeghallgatásról.

Tisztelt Képviselő-testület!

Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005.október 24-én közmeghallgatást tartott az Óvárosi Művelődési Házban.

A tájékoztató szerint a tököli reptér ma "nem nyilvános le- és felszállóhely" engedéllyel rendelkezik. A reptér mai forgalmát 9700-10000 repülőtéri művelet jellemzi. Egy műveleten egy le-, illetve felszállást kell érteni. Az ingatlan jelenleg állami tulajdonban van és a befektető csak bérli az ÁPV Rt-től. A befektetői szándék szerint a repteret fejleszteni szeretnék, hogy alkalmas legyen charter és cargó járatok fogadására. A műveletek számát 27000-re szeretnék engedélyeztetni, úgy hogy az üzemeltetés átminősítése során lehetőség legyen 800 nagygép fel és leszállására.

Varju László weboldalán következőket olvashatjuk:

http://www.varju.hu/a_csepel-sziget_nem_tart_igenyt_szarnyakra.html

„A Polgári Légügyi Hatóságon a repülőterek között jelenleg nem tartják nyilván az objektumot, mivel repülőtéri működési engedélye nincs. „

„Kérem a tisztelt államtitkár urat, szíveskedjen tájékoztatást adni arról, van-e alapja az ott lakók félelmének, valóban tervezik-e működő, üzembe helyezhető repülőtérként értékesíteni az egykori tököli repülőtér területét.”

Dr. Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár a későbbiekben feltett kérdésre a következőket válaszolta:

Úgy vélem, reális lehetőség az, amit a képviselő úr megpendített, nevezetesen, hogy ha és amennyiben az érvényes jogszabályokat betartja a majdani vevő - márpedig be kell tartania, ez pedig a 103/1999. (VII. 6.) számú kormányrendelet, ami alapján lehetőség van a jelenlegi funkció, tehát a repülőtéri funkció megszüntetésére Tökölön, és adott esetben egy másik helyen ugyanilyen funkciónak a létesítésére

TEHÁT MEG LEHET SZÜNTETNI A REPÜLÉSI FUNKCIÓT TÖKÖLÖN!

Varju László Szigethalmon a zajgátló védőövezet kijelöléséről tartott közmeghallgatáson 2005-ben az alábbiakat nyilatkozta:

K Ö Z M E G H A L L G A T Á S

Szigethalom, 2005. március 31.

Tárgy: A tököli repülőtér zajgátló védő övezetének kijelölése
„Az első lesz azok között, aki keresztbe fekszik a kifutópályán, ahol nagy gép fog leszállni, és itt nyilvános repülőtér nem lesz. Ennek érdekében interpellációt nyújtott be az illetékes miniszternek, tárgyalt a minisztériummal és az APV Rt-vel. Annak érdekében, hogy egy olyan privatizációs szerződés kötessék, amely helyből nem teszi lehetővé azt, hogy itt egy ilyen repülőtér legyen – és maga az új tulajdonos is – ismeretei szerint – másban gondolkodik, ez ennek az egyik következménye. Azt gondolja, hogy az együttes fellépés az önkormányzatok és a képviselők részéről, az ebben az értelemben eredményt ért el. Egyidejűleg pedig szeretné megkérni a tisztelt hatóság képviselőit, hogy próbáljanak segíteni az emberek érdekeinek elérésében.

Mint azt korábban írtuk, 2009 november 7-én nyílt levelet adtunk át Varju László Államtitkár részére, amire a mai napig nem kaptunk választ. Nem értjük, hogy miért várat magára az Államtitkár Úr válasza?

Ugyanakkor Hoffman Pál, Tököl polgármestere az alábbiakat mondta a közmeghallgatáson:

 „Hoffman Pál Tököl Város polgármestere: A Légügyi Hatóság fórumokat hirdet három településen zajgátló övezet kijelölése céljából. Ez is megtévesztő, hiszen ez véleménye szerint egy zaj gátló övezet csökkentés, akkor amikor mintegy négyszeresére növekszik a repülési forgalom. Az most már kiderült, hogy Tökölön nincs engedéllyel működő repülőtér, itt ideiglenes le- és felszállóhely van és a repülőtér engedélyeztetése egy komoly szakhatósági eljárás keretében történik. Amikor a repülőtér értékesítéséről megjelentek a hirdetmények, akkor a Tököli Testület álláspontja egyértelmű volt, azt mondták hogy a három lehetséges hasznosítási cél közül a fapados gépek forgalma, logisztikai célú hasznosítás és a lakópark építés – ők egyértelműen a logisztikai célú hasznosítás mellett tették le a voksukat. Azt gondolják, hogy nem megkerülhetők és mivel a repülőtér Tököl közigazgatási területén van – a repülőtér engedélyeztetése, az eljárás – a tököli önkormányzat hatásköre, jogköre. Nem gondolja, hogy az önkormányzat lemondott az engedélyeztetés jogáról és átadta a Környezetvédelmi Hatóságnak, hanem úgy gondolják, a hatóságtól kérték meg azt a szakhatósági állásfoglalást, amelynek alapján az ideiglenes le- és felszállás engedélyezésére lehetőség volt. Az a gond, hogy nem látjuk a tulajdonosi szándékot. Itt egy részelemről beszélünk most idejekorán , mert mielőtt ebben a témában bárki is állást foglalna meg kell ismernünk az új tulajdonosok álláspontját. Amikor a tulajdonosok megkeresnek bennünket a repülőtérrel vonatkozó komplex hasznosítási elképzeléssel – annak alapján tudunk arról beszélni, hogy mely elemmel értünk egyet és melyek azok az elemek amelyeket nem támogatunk.”

Egy 2004-es cikkben ezt olvashatjuk (http://index.hu/belfold/tokol0326/):

"A tököli önkormányzat kivár. Hoffman Pál polgármester nehezményezi, hogy - az ígéretekkel ellentétben - az ÁPV Rt. nem vonta be a műszaki irodát a pályáztatásba. Igaz, az önkormányzat engedélye nélkül semmilyen átalakítás nem hajtató végre a területen"

Nem értjük, hogy fentiek ellenére hogyan lehetséges, hogy Tököl városa, mint szakhatóság nem nyilvánította ki a zajgátló védőövezet eljárásban a tiltakozását a nyilvánvaló forgalomnövekedés megakadályozására? Hogyan lehetséges, hogy ennek a zajgátló védőövezet határozatnak a tartalmát szerepeltetni kívánják a volt katonai repülőtér rendezési tervében? Hogyan lehetséges, hogy a rendezési terv véglegesített dokumentációjában tervezett párhuzamos gurulóút szerepel Halásztelek lakott területétől 350m-re? Ez egyértelműen azt mutatja, hogy itt egy nagy forgalmú cargo repteret akarnak létesíteni. Nem értjük ez ellen miért nem lép fel Tököl?

Fentiek alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg:

1. Szakértői tanulmány már a volt katonai repülőtér privatizációja előtt kimondta annak a repülési funkciók fejlesztésére való alkalmatlanságát.

2. Semmi nem kötelezi a tulajdonost a repülési funkció megtartására.

3. Semmi nem kötelezi Tököl Városát a nem nyilvános fel és leszállóhely funkciójának megtartására és nem nyilvános repülőtér létrehozására.

4. A terület jelenleg nem repülőtér.

Mindezek miatt szeretnénk kérni a térség parlamenti képviselőit, politikusait, hogy álljanak ki a repülőtér hatásterületén élő több mint 100 000 ember egészséges életkörülményekhez való alkotmányos joga mellett, ne hagyják cserben a választópolgáraikat!

A volt katonai repülőtér ügye nem politikai ügy! Minden civil szervezet nevében kikérjük magunknak azon állításokat, hogy politikai célokat támogatna bármelyik civil szervezet repülőtérrel kapcsolatos tevékenysége.

Ezúton ismételten felhívjuk Tököl Város Önkormányzatának figyelmét, hogy a hatályos törvények alapján joga van megakadályozni a volt katonai repülőtér repülési funkciójának fejlesztését az önkormányzati törvény, az alkotmány és az építési törvény rendelkezései alapján. Mint szakhatóság megtagadhatja hozzájárulását az újonnan indítandó zajgátló védőövezet kijelölő határozat eljárásában, ezzel megakadályozható a repülési funkciók fejlesztése, a repülések számának növekedése is. Egy nem nyilvános fel- és leszállóhely üzemeltetéséhez nincs szükség zajgátló védőövezet kijelölésére! Ez a kijelölés csak a repülőtér további fejlesztéséhez szükséges!

 

Belépés

Partnereink