A mérési eredmények összegzése Fleisz Istvánnénak

Anonymous
2010. 02. 02 - 04:08

Az alábbi cikket a Csepel újságából vettük át. A cikk a ferihegyről felszálló repülőgépek zajáról szól.

 

 

A Közlekedéstudományi Intézet szakemberei a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet követelményei szerinti zajmérések helyszíneit és műszaki tartalmát előzetesen egyeztették Önnel és a kerület országgyűlési képviselőjével Podolák György úrral is.

A XXI. kerületet érintő fel- és leszállási útvonalon megvalósuló légi forgalom zajhatásainak feltárására végrehajtott zajmérések több hetet vettek igénybe és a szabvány-előírásoknak megfelelő zajmérések eredményei valós képet adnak az átrepülések következtében kialakult zajterhelés mértékéről. A KTI által elvégzett hosszúidejű vizsgálat egyik mérési helyszíne az Ön lakóhelyének közelében, a József Attila utca 28. szám alatt került kijelölésre. A nappali és az éjszakai zajterhelés a teljes értékelhető mérési időt figyelembe véve az alábbi táblázat szerint alakult: 

Nappali (06–22 óra) zajterhelés-értékek (dBA)

A teljes értékelhető mérési időre vonatkozóan:

LAeq 51.4

Repülés miatt a zajterhelés (LAeq) növekedése 1.6

Éjszakai (22-06 óra) zajterhelés-értékek (dBA)

A teljes értékelhető mérési időre vonatkozóan:

LAeq 45.1

Repülés miatt a zajterhelés (LAeq) növekedése 0.6

 A repülések a nappali időszakban több mint 1.5 dB, az éjszakai időszakban 0.6 dB értékkel emelik meg a zajterhelést a repülésmentes időszakhoz képest. A zajterhelés szintek jóval alatta maradnak a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti határértéknek, ami Budapesten általában nappal 65 dBA, éjjel 55 dBA értékű. Az egyes átrepülések zajhatása általában jól érzékelhető, melynek észlelhetősége zavarást okozhat a zajterhelés alacsony szintje mellett. Az EU irányelvek a repülési zaj szabályozására jelenleg Európában egységesen a hosszúidejű egyenértékű zajszintet, vagyis az egyedi zajesemények adott időre vonatkoztatott, energia szerinti átlagértékét alkalmazzák. Tisztában vagyunk azzal, hogy a korábban nem észlelt zaj megjelenése önmagában is zavaró lehet és az átrepülések maximális zajszintjéből adódó zavaró hatást az egyenértékű zajszint nem jellemzi tökéletesen, azonban a „zavarás” értékelésére egyelőre nincs elfogadott és alkalmazott egységes módszer, ezért alkalmazzuk mi is a nemzetközi gyakorlattal összhangban az egyenértékű szintet. A főváros és agglomerációja, valamint Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér fekvéséből, a futópályák – uralkodó szélirány által meghatározott – tájolásából következően nincs arra lehetőség, hogy a légiforgalom elkerülje a lakott területeket. A fel- és leszálló repülőgépek zaja a repülőtér közvetlen környezetében komoly zajterhelést, egyéb lakott területeken zavarást eredményez. A repülőgépek Csepel felett már magasabban, a ferihegyi felszállási ponthoz képest már mintegy 1300-1400 méter magasságban haladnak, szemben például az Örs vezér tér környékével, ahol e műveletek 500-600 méteren történnek. Csepelt kizárólag a felszálló forgalom érinti, míg több kerület részesül a leszálló forgalomból is. Az elfogadás előtt álló a zajgátló védőövezetekről szóló Korm. rendelet-tervezet korlátozná az éjszakai, főváros feletti átrepülést, azonban nemzetgazdasági okokból arra nincs lehetőség, hogy az ország egyetlen nemzetközi repülőterének a forgalmát drasztikusan csökkentsük. A teljes csepeli mérési dokumentációt dr. Podolák György úr, Csepel országgyűlési képviselőjének rendelkezésére bocsátottuk. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Budapest, 2009. augusztus.

Üdvözlettel: dr. Szoboszlay Miklós főosztályvezető


 

Belépés

Partnereink