BudaWest - Újratöltve

Anonymous
2009. 06. 19 - 10:21

A hónap elején megszületett a környezetvédelmi hatóság elutasító határozata, ennek ellenére tegnap napvilágot látott a hír miszerint a szentkirályszabadjai repteret tovább fejlesztik. A befektető a bekötőutakat, a reptér betonját és néhány épületet fejleszti.

Mfor.hu

 

A tököl reptérről - Indy media cikk

Anonymous
2009. 05. 19 - 20:29

A tököli reptér fejlesztésének várható következményei.

A szovjet időkben senki nem kérdezte meg a Tököl környékén élőket, hogy akarnak-e katonai repülőteret a szomszédba. Most a Csepel-sziget lakói azt akarják, ne legyen polgári reptér a hajdani bázisból. A tököli reptér jelenleg nem is reptér, de évi 14 ezer gép így is felszállhat itt. A környékbeliek a zajtól és a szennyezéstől tartanak, míg az üzemeltető szerint Budapestnek szüksége van egy második reptérre. Kajner Péter, a bázis ellen szintén tiltakozó Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja szerint be is kellene zárni, ha hivatalosan reptérré nyilvánítanák, hiszen például lehetetlen védőzónát kijelölni, mert a települések teljesen ránőttek a reptér területére.

Jelenleg (2009.04.) folyamatban van egy elvi engedélyezési eljárás a (http://www.elhetokornyezetunkert.hu/dokumentumok/kozut1.gif) szentendrei önkormányzaton. Az eljárásban a reptér beépítésének feltételeit vizsgálják. A környék lakóinak aggodalomra ad okot, hogy a beadott terveken a felszállósíkot jelölő rajzon a reptér kerítését országhatárnak jelölik, ami valószínűsíti, hogy a repteret nemzetközi kereskedelmi reptérré kívánják fejleszteni. (http://www.elhetokornyezetunkert.hu)

A szigethalmi önkormányzat által megfellebbezett zajgátló védőövezet kijelölő határozat szerint 6 hónapos szinten 800-szor szállhatna le, vagy fel maximum 150 tonnás sugárhajtású gép (http://www.elhetokornyezetunkert.hu/images/common/hatarozat_zajgatlo.pdf) Ezek a gépek a szokásos chartergépek A határozat szerint ezek a max 150 tonnás sugárhajtású gépek Érd felől szállhatnának le és fel. A leszállási szög nemzetközi szabvány szerint 3 fokos szög, mert ennél meredekebb ereszkedésnél nincs elég tartalék energiája a gépnek egy átstartolásra veszélyhelyzet esetén. 3 fokos szögnél 1 km alatt 52 m-t süllyed a gép. A tököli leszállópálya 100m Bf. Érd kb 40m-el feljebb van, így az érdi TESCO felett kb 100m magasan fognak ereszkedni a sugárhajtású gépek, és ez nyugati irányban 1 km-ként 52m-el emelkedik, tehát egész Érd felett ~80-250 m magasságban fognak repülőgépek ereszkedni.

Vannak repterek, ahol nagyobb szögben is lehet ereszkedni, (pl London) de oda csak speciális gépek szállhatnak le és csak külön erre kiképzett személyzettel. Valószínűleg Tökölre nem ilyen gépek fognak jönni.

Szigethalom felett még rosszabb a helyzet, mert ugyan a zajgátló védőövezet kijelölő határozat nem engedi meg hogy abból az irányból sugárhajtású gép szálljon le vagy fel, de 6 hónapos szinten több mint 20 000 műveletet engednek meg 5700 kg feletti légcsavaros gépekkel. Ez azt jelenti, hogy ilyen nagyságú légcsavaros gépek ereszkedhetnek le Szigethalom fölött 250-40m magasságban (3 fokos szögben, mert ezekre a gépekre is igaz a nemzetközi előírás)

Szigethalom óvodája, iskolája felett kb 80-120m magasságban várható a gépek ereszkedése. Az első lakóépület a tököli reptér kerítése mellett van közvetlenül, így várhatóan ott kb 40 m magasan lesznek ezek az ereszkedő gépek.

A zajgátló védőövezet kijelölö határozat szerint kb 260 ingatlan tulajdoni lapjára fogják felvezetni a „D” jelű besorolást,(http://www.elhetokornyezetunkert.hu/images/common/hatarozat_zajgatlo.pdf) ami tartós zajkárosodást jelent (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700176.KOR&kif=zajg%E1…) és ez csökkenteni fogja az ingatlanok forgalmi értékét. Akinek esetleg ingatlan fedezetű jelzálog hitele van, a földhivatal ki fogja értesíteni a hitelező bankját az épület forgalmi értékének csökkenéséről, ami miatt bajba kerülhet a tulajdonos, mivel lecsökken a hitelfedezet értéke.

A tervezett nemzetközi reptér a logisztikai parkkal maximum 1500 embernek fog munkát adni, cserébe első körben 260 ingatlan ára fog leértékelődni, majd a várható forgalombővítés miatt, további ingatlanok is erre a sorsra juthatnak (A ferihegyi repülőtér miatt még Zugló nagy részén is „D” övezetbe tartoznak az ingatlanok http://www.kti.hu:81/noise/Map_Zt_Den_Attekinto.html http://www.kti.hu:81/noise/Map_Zt_Den_Reszletes.html) Ferihegy 1 pályavégtől a „D” övezet határa Zuglóban a XV. kerület és XVI. kerület határának vonaláig nyúlik, ami kb 9,5 km-t jelent (a távolságot a google earth-ban mértem)

A reptér fejlesztése következményében a reptér közeli, tartós zajkárosodással megbélyegzett ingatlanok árának értékcsökkenése miatt minőségi lakosságcsere várható. A közeli, zajjal terhelt településeken valószínűleg visszaesik a beköltöző lakosság száma, ezáltal csökkenni fog az építőipar bevétele, ami a vásárlóerő csökkenését és a településeken vállalkozások, munkahelyek megszűnését fogja okozni. Előfordulhat, hogy több munkahely megszünését okozza a nemzetközi reptér, mint amennyit teremt, de a zajjal terhelt környék ingatlanáraiban biztosan drasztikus csökkenést fog eredményezni.

Összehasonlításképp érdemes megnézni Rákosmente helyzetét, ami 1,5 km-re van Ferihegy 2 pályavégétől és rendszeres problémát okoz a Ferihegyre leszálló gépek okozta zaj és turbulencia (http://www.rakosmente.hu/kistabla.php?kozep=1*Határozott%20fellépés%2...)

A veszprémi repülőtéren végeztek egy zajmérést 70 tonnás modern „csendes” sugárhajtású gép felszállásakor: A leszállási zaj maximális értéke a leszállópálya vetületében 3,92 kilométerre, a pályavégtől 300 méter magasságban Lmax=75.5 dB. A mért maximális érték a Szabadság-lakótelepen 4.05 km-re a felszállási pályától 75.4 dB volt. (http://www.budawestairport.hu/content/view/62/91/lang,hu/)

A tököli reptér pályájától Halásztelek utolsó lakó utcája 2 km-re van. Vecsés első utcája a ferihegyi pályától~1,5 km-re van, ami Halásztelken a Jókai Mór utcának felel meg (11. párhuzamos utca a felszállópályától.). Szigethalom felé a Kisduna van kb 4,3 km-re. Tököl felé a pályától 1 km-re óvoda, iskola van a volt laktanya helyén, majd 1,2 km-re lakótelep, 1,25 km-re nyugdíjas otthon létesült. (a távolság adatokat a google map-ból mértem) A 75 dB az hangos éneklés hangereje, ezt a hangerőt 4,5 km-re mérték a felszálló iránytól egy modern csendes gép felszállásakor.
 

 

Elvi építési engedély

Anonymous
2009. 04. 17 - 21:37

A  reptérfejlesztés egyik állomása a készülő tervek elvi engedélyezése. Ezt az eljárás a Szentendrei építési hatóságnál indították el. A kapcsolódó dokumentumok a lenti linkeken érhetők el. A beadott terveken a reptér kerítése országhatárként van feltüntetve így már majdnem biztos, hogy nemzetközi forgalmat terveznek a befektet?k és tulajdonosok.

Tűzoltóság
Közútkezelő1, 2
Légiközlekedési Hatóság

 

BudaWest Airport mérések

Anonymous
2008. 09. 26 - 11:29
A címben szereplő reptéren 2007 évben végzett zajmérés eredményét érdemes megvizsgálnunk és saját környezetünkre vetíteni. A mellékelt két képen bejelöltük, hogy a mérések eredményeként kapott legnagyobb zajérték hova esne Szigethalom esetében illetve idézzük a szóbanforgó cikket. A mérések felszálláskor készültek érdemes azonban megjegyezni, hogy a szóbanforgó 80 tonna alatti gépek esetében az általános leszállási műveletkor a gép 1852 méter (egy tengeri mérföld) megtétele alatt 92 métert (300 láb) sűlyed. A tévedés kockázata mellett leszálláskor ugyanitt egy ekkora gép 180 - 190 méter magasan repül.
 

Alba Airport

Anonymous
2008. 09. 23 - 13:53

A szept. 23-i sajtóban megjelent több cikk arról, hogy megkapta a létesítési engedélyt  a székesfehérvári repül?őér megépítésére az Alba Airport fejlesztője.

A Napi Gazdaságban interjú jelent meg Nyíri Viktorral, a repülőtér fejlesztő cég tulajdonosával melyben következők olvashatók: "Több vidéki repülőtér is hasonló növekedési terveket fontolgat. Nyíri szerint ugyanakkor egyetlen másik tervezett repülőtér sem rendelkezik létesítési engedéllyel - ideértve Tökölt, Szentkirályszabadját és Mezőkövesdet is. Ezek a versenytársak több év hátrányban vannak hozzájuk képest és poziciójuk sem alkalmas hasonló méretü forgalom lebonyolítására." A fentiekből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. Az elhangzottak ugyan biztatóak lehetnek számunkra, de fontos, hogy a tököli reptér tulajdonosainak tevékenységéről tájékoztatva legyenek az érintett települések lakói. Az interjú csak a napi.hu előfizet?i számára érhető el jelenleg.

Az Alba Airportról bővebben itt található információ - Biggeorges-nv

NapiOnline

 

Játék a zajgörbékkel - I.

Anonymous
2008. 09. 17 - 20:35

Két érdekes kép. Ugyan mindkettő montázs, de a tévedés kockázatát is beleszámítva az eredmény akkor is megdöbbentő. A két képen látható zajgörbék egy A320 repülőgép felszállásának nyomai arányosítva a tököli reptérhez a lehetséges felszállási irányokkal és az egyes görbék által jelzett zajterhelés mértékével. Mindkét képen megtalálható egy kis vonal ez egy kilóméternek felel meg a térképen. Mint ismeretes a tököli reptér üzemeltetői D jelű zajgátló védőövezet kijelölését indítványozták a hatóságoknál, melyet az készségesen ki is jelölt. Az említett határozat ellen a környező települések hivatalai fellebbezést nyújtottak be. Bővebb információkat a zajgátló védőöezetekről a dukomentumtárban találhatnak.

 

Porpác harmadát elbontanák a repülőtér miatt

Anonymous
2008. 09. 11 - 09:22

Egy egész utcát elbonthatnak a Vas megyei Porpácon, mert a település határában több 100 millió euróért nemzetközi repülőteret építene egy befektetői csoport.

Az önkormányzat már évekkel ezelőtt hozzájárult a beruházáshoz, de a helybeliek szerint akkor még szó sem volt arról, hogy a falu egyharmadát eldózerolnák. A befektetők új házakat építenének a lebontottak helyett, sok helybeli viszont ragaszkodik az otthonához.

 

A csepel-sziget nem tart igényt szárnyakra

Anonymous
2008. 08. 29 - 18:12
Amiben egyetértenek a polgármesterek
Még az év elején jelentek meg a lapokban az első hírek. Arról szóltak, hogy Ferihegyet előbb-utóbb kinövik a fapados légitársaságok gépei. A főváros környékén egyetlen bázis fogadhatná ezeket a járatokat, a tököli egykori szovjet, jelenleg kisgépes reptér. A környékbeliek azonban féltik viszonylagos nyugalmukat. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pályázatot hirdetett meg a repülőtér hasznosítására.

 

A magyar Bermuda-háromszög

Anonymous
2008. 08. 25 - 21:34

Az állandó zaj miatt elégedetlenkedő, „túlérzékeny” lakosság, csírájában elhalt fejlesztési kísérletek, élénk társadalmi egyeztetés egy visszavont és hibás hatástanulmányról. Minősítő jelzők, évek óta tartó kötélhúzás, párt-, gazdasági és zöldlobbik a magyar ugaron, avagy sajátos üzenet a kertvárosok lakóinak: pihenni tudni kell.

Tököl, Halásztelek és Szigethalom. Aki a három település határolta területre ér, különös világba csöppen. Van, aki szerint itt egy repülőtér található, mégpedig repülőgépekkel, melyek zaja reggeltől estig szinte elviselhetetlenné teszi a környékbeliek életét.

Mások szerint ők érzékcsalódás áldozatai, nincs itt semmiféle repülőtér, az esetleg észlelt zaj nem is nagy, sőt közepes, ráadásul csökkenő tendenciát mutat. Akad olyan is, aki úgy gondolja: akár van itt repülőtér, akár nincs, létre lehetne hozni egy igazit. Egy nagyot, Boeingekkel és Airbusokkal. Végül ott vannak azok, akik szerint a kérdésfeltevés rossz, a terület földrajzi-logisztikai adottságai példátlanul jók, közel az autópálya, a vasút és a Duna, és bármi épül itt, ha végre létrejönne a társadalmi összefogás, az hosszabb távon a környező települések felemelkedését szolgálná.

Gyakorlótér
Aki hozzászokott a nagyvárosi tömegközlekedés okozta zajhoz, csalódás éri, ha a tököli repülőtérre érkezik. Januárban nagy médianyilvánosság előtt számos civil szervezet, több száz ember tiltakozott, a minimum hát, hogy a Bermuda-háromszögön kívülről jövő halandó füldugót hoz magával, hogy egészségét és nyugodt lelkiállapotát megvédje. Ehhez képest délelőtt tíz óra után fél órát kell várni arra, hogy az első kisgép felbukkanjon, és még a repülőtér (mely hivatalosan csak „nem nyilvános fel- és leszállóhely”) közvetlen szomszédságában is mindössze annyit érezni, hogy erős a zúgás. Ilyen alacsony lenne a lakosság ingerküszöbe? Aki először, futólag erre jár, csak legyint a hobbirepülők vagy épp Bessenyei Péter műrepülő és csapata gyakorlatozása hallatán. Ezt a véleményt látszik erősíteni az a minap publikált vizsgálati dokumentáció, amely a tulajdonos Tököl Airport Zrt. megbízásából készült. Ebben azt elemzik, hogy a repülőtér egy lehetséges fejlesztésének (többek között hosszabb távon Ferihegy tehermentesítésének, valamint a kisgépes üzleti forgalom átirányításának, illetve egy javító bázis létesítésének) milyen hatásai lennének a környezetre (fapados repülőtérről nincs szó, ezt a tulajdonos sohasem tartotta lehetségesnek).

A szigethalmi és halásztelki mérések azt mutatták, hogy az átlagos zajterhelés a határérték alatt marad. Hoffman Pál, Tököl polgármestere (Fidesz–KDNP) csak mosolyog a városba érkező televíziós és rádiós stábok munkatársain, akik komoly nehézségekbe ütköznek, amikor az állítólagos tényállást, az elviselhetetlen zajt próbálják bemutatni. Véleménye szerint külön kell beszélni a repülőtér jelenlegi használatáról és a tervezett fejlesztések következményeiről. A polgármester politikai okokat és a felelősség áthárítását véli a hangulatkeltésben.

Tököl első emberével szemben Marton Péter, az Élhető Környezetünkért Egyesület (ÉKE) elnöke azoknak a véleményén nevet, akik szerint nemhogy a jelenlegi, de a fejlesztések utáni állapot sem okozna rendkívüli zajterhelést. A Demokratának kifejtette, azt tanácsolja nekik, hogy lakjanak Szigethalmon egy ideig. Mint az a térképen látható, a le- és felszállósáv és a környező települések úgy helyezkednek el, hogy (figyelembe véve a légi folyosókat és az uralkodó szélirányokat is) leginkább a leszállópálya északnyugati és délkeleti meghosszabbításában fekvő települések érintettek. Elsősorban Halásztelek és Szigethalom, rajtuk kívül Érd, Százhalombatta, Szigetszentmiklós és Tököl. Azaz a Bermuda-zóna három csúcsa közül utóbbi van a legjobb helyzetben, miközben a repülőtér összes gazdasági hasznát ez a város élvezi. Marton szerint a tököli önkormányzat eddigi döntései nem mutatják egyértelműen azt, hogy teljesen elzárkózna attól, hogy a repülőtérnek „erősebb repülési funkciója” legyen. A zajmérés módszertanáról évek óta folyik a vita, többek között azért, mert a repülések száma jelentős szórást mutat, és vannak különösen terhelt időszakok, nem beszélve a szabálytalannak tartott légi manőverekről. A települések fórumain a lakosok visszatérő fordulata a „légi terror” szó. Fáki László, Szigethalom szabad demokrata polgármestere érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy nem elég átlagos zajterheléseket számítani, szükség lenne a szélsőséges értékek mérésére is. Nem mindegy ugyanis, hogy valakinek folyamatosan duruzsolnak a fülébe, vagy óránként kétszer belekiáltanak egyet. Ezen kívül a kisgépek (az utasszállítókkal ellentétben) nemcsak le- és felszállnak, de hosszasan köröznek és gyakorlatoznak. Szerettük volna megtudni a vizsgálati dokumentációt készítő, beszédes nevű Vibrocomp Kft.-től, hogy miként kell értelmezni a mért átlagértékeket.

A cégtől a Tököl Airporthoz irányítottak minket, ahol Benedek András felügyelőbizottsági tag elmondta, hogy a vizsgálati dokumentációt annak hiányosságai miatt visszavonták, így nincs is miről beszélni. Lapzártánkkor erről hivatalosan még sem Tököl, sem Szigethalom városát nem értesítette a hatóság. Az érintett önkormányzatoknak egyébként hivatalból véleményezniük kell a dokumentumot, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, és magánszemélyek is eljuttathatják meglátásaikat.

Információink szerint ezt a július 18-i határidőre (mely valójában már nem létezik) tömegesen tervezik megtenni, az intenzív társadalmi vita tehát most egy visszavont dokumentumról folyik. A lakosság egy része egyébként évek óta nehezményezi, hogy az önkormányzatok, a tulajdonos és a hatóságok gyakran a fejük felett, nélkülük hoznak döntést. Benedek András szerint ez nem így van, ami őket illeti, a tulajdonos minden publikus lépése a hatóságok és a tököli önkormányzat előtt zajlik, akiknek törvényi kötelezettsége a lakossági fórumok és egyéb tájékoztatási formák megtartása.

Az ÉKE szerint a szakmai hibákat tartalmazó tanulmány visszavonását annak alacsony színvonala mellett az válthatta ki, hogy (miként az a Magyar Közlöny július 4-i számában megjelent) az Országgyűlés illetékes bizottságainak ülésén, illetve szakmai és önkormányzati fórumokon történt viták után, részben a tiltakozások, beadványok és aláírásgyűjtések hatására, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény idei módosításában a kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek felsorolásából kimaradt Tököl neve.

Élet, minőség
Fáki László szerint tiltakozásaikkal és aláírásgyűjtésükkel azt szerették volna elérni, hogy a kormány a területet ne minősítse át fel- és leszállóhelyből repülőtérré, és módosítsa azon kormányhatározatát, mely szerint a tulajdonosnak kötelezettsége a repülőtér funkció fenntartása, valamint a nem nyilvános fel- és leszállóhelyek működését törvényekben szabályozza. Felmerül a kérdés, hogy ha valakinek, akkor Szigethalom első emberének, és vele együtt a térség országgyűlési képviselőinek, így Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnöknek vagy Varju Lászlónak, a szocialista párt volt frakcióigazgatójának lett volna módjuk arra, hogy elfojtsák a fejlesztésre irányuló elképzeléseket. A már a szovjet időkben is használt, és a rendszerváltozás után a 2002. május 24-ig katonai repülőtérként nyilvántartott területet az MSZP–SZDSZ-kormány privatizálta egy Demján Sándor milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó társaságnak, és ők tartották szükségesnek a repülőtér funkció megmaradását, sőt kifejezetten a „polgári légiközlekedési” terminus alkalmazását. Igaz, még az Orbán-kormány volt az, amely 2001-ben hozzájárult ahhoz, hogy más repterek mellett a tököli is értékesíthetővé váljék.

Fáki László úgy látja, hogy ez az ügy sokkal bonyolultabb annál, hogy ezt ő, vagy akár Kuncze vagy Varju megállíthatta volna. Hoffman Pál szerint azonban a szigethalmi vezetés kettős játékot űz, és arra hívta fel figyelmünket, hogy a 2006-os országgyűlési választási kampányban az SZDSZ kiadványai szerint Demján Sándor megígérte Kuncze Gábornak, hogy a repülőtér nem fogad majd nagy utasszállító gépeket és légiszállítási központ sem lesz rajta. Hoffman Pál visszautasítja a városát ért kritikákat. Tököl álláspontja 1997, a privatizációs szándék megismerése óta változatlan. Nem támogatják az erősebb repülési funkció kialakítását, a 400 hektáros terület felét logisztikai, vállalkozási övezetbe sorolták át. Megfellebbezték a zajgátló védőövezet kijelölését, és a polgármesteri hivatal mint szakhatóság elutasító határozatot adott ki az említett vizsgálati dokumentációra.

A tiltakozó hullám egyébként legutóbb akkor csapott a magasba, amikor 2007 végén a reptérrel szomszédos települések határozatot kaptak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságától (LKI), mely több helyen, köztük Szigethalom lakott területén zajgátló védőövezetet jelölt ki. Ebből, és a repülőteret az ÁPV Rt.-től bérlő Master Sky Kft. 2004. évi számításaiból a repülés bővítésére lehetett következtetni. A 3 éves késéssel kiadott határozat ellen valamennyi érintett fellebbezett, végül Tököl indokai alapján visszavonták. Vágó József, az LKI vezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg is folyik, vagy ahogy a szigethalmi polgármester fogalmaz, áll egy zajgátló övezetet kijelölő hatósági eljárás.

Kötött kezek
Ami a fejlesztéseket illeti, a Tököl Airport keze sok tekintetben kötött. A szakhatóságok és az önkormányzatok hozzájárulása is szükséges lenne a repülőtérré való átminősítéshez. Az eddigi nyilatkozatok azt mutatják, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás hiányosságai és az engedélyeztetési folyamat is jelentősen megnehezítheti a számukra, hogy bármilyen fejlesztési koncepciót kidolgozzanak, nem beszélve egy komplett hasznosítási tervről.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Tököl Airport, az önkormányzatok, a lakosság egy jelentős részét védő szervezetek és a környezetért aggódó egyesületek közötti kompromisszum és az ehhez nélkülözhetetlen összefogás nem lehetséges. Ennyi érdekszférát ilyen jogszabályi környezetben egyeztetni a kör négyszögesítésével ér fel, ezért előbb vagy utóbb valamely fél vagy felek kénytelenek lesznek beadni a derekukat. Úgy tűnik, vannak olyan helyzetek, amikor a vélt vagy valós nemzetgazdasági és helyi gazdasági érdekek, a lakosság alapvető jogai és a természeti környezet épsége egyszerre nem védhetők meg. Logisztikai központot és ipari parkot természetesen mindenki szeretne, ahogy több munkahelyet, nagyobb helyi adóbevételeket is. Fejlődő kistérséget. De a valóság most az, hogy a repülőtér területén található, közel kétszáz épület állapota folyamatosan romlik. És nem igaz ugyan, hogy az emberek a zajért és nyugalmuk megzavarásáért semmit sem kapnak cserébe (a tököli repülőtéren közel 80 társaság bérel valamilyen területet, foglalkoztat embereket, és fizet adót), ám ők is örülnének, ha az ügyben végre elmozdulás történne.

Magyar Demokrata 2008. 07. 14.
 

 

Folytatódik a tököli reptér engedélyeztetése

Anonymous
2008. 08. 13 - 20:25

A kezdeményező Tököl Airport Repülőtér-fejlesztő és Üzemeltető Zrt kérésére megszüntette a tököli repülőtér fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – tájékoztatott dr. Turbucz Sándor, a százhalombattai Polgármesteri Hivatal jegyzője, aki az erről szóló végzést a helyben szokásos módon közzé is tette.

A környezetvédelmi hatóságnál semmi egyéb információt nem tudtak adni az ügyről, a hatástanulmányt készítő Vibrocomp Kft. ügyvezetője viszont elmondta: megbízójuk nem állt el a fejlesztéstől, mindössze arról van szó, hogy bizonyos hiányosságok miatt új hatástanulmányt szeretnének benyújtani. Konkrétan arról van szó, hogy nem mutatták be, várhatóan meddig fog terjedni a repülőgépek okozta zaj. E nélkül nem állja meg a helyét a hatástanulmány, eredeti megbízásukban azonban – javaslatuk ellenére – ez nem szerepelt. Bite Pálné dr. kérdésünkre elmondta: szakmai ismeretei alapján megoldható, hogy a repülőtér fejlesztése úgy valósuljon meg, hogy a környéken élőket ne érje nagyobb zajterhelés annál, mint amit az erre vonatkozó szabványok megengednek. Mindez a repülési irányokon, volumenen és a gépek típusán múlik. Ha ezeket sikerül optimálisan megtervezni, a repülőtér megkapja a szükséges engedélyeket. Ők két héten belül benyújtják az új adatokkal kiegészített hatástanulmányt, a teljes engedélyeztetési eljárás körülbelül egy évig fog tartani.

 

Belépés

Partnereink