A légi közlekedés hatásai

Anonymous
2010. 01. 01 - 19:36

A lentebbi cikket a http://www.tiszta.levego.hu/kozlekedes.html oldalról vettük át. A cikk bemutatja a repülőterek közelében élőket ért hatásokat.

LÉGI KÖZLEKEDÉS

A légi közlekedés hatása a légszennyezésre

A közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatásait kémiai szempontból már több cikkben boncolgattam. A pogányi repülőtér tervezett bővítése kapcsán azt vizsgáltam, hogy egy repülőtér bővítése és az ezzel együtt járó megnövekedett légi és utas forgalom miként hathat a környezetre.

A légi közlekedés környezet terhelését 3 részre szokták osztana. Beszélünk egyrészt arról a jelentős zajterhelésről, amivel a repülés jár, másrészt azokról a káros anyagokról, melyek a repülőgépek hajtóműveiből áramlanak ki. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a repülőterekhez és a gépekhez kapcsolódó infrastruktúra környezetpusztításáról sem.

Zajszennyezés
A zajhatás több tényezőből adódik. Ezek közül a kiemelném a hajtómű és egyéb készülékek, motorok működéséből adódó zajokat, a repülőgép levegővel való érintkezéséből adódó hanghatást, illetve a repülőgép eleminek terheléséből keletkező zajok. A zajszennyezés mindig több forrásból, különböző frekvenciákból, intenzitásokból összetevődő zajok összessége. A zaj mértéke több tényezőtől is erősen függ, ilyen lehet az időjárás, de például nem mindegy, hogy a repülőgép fel vagy le száll. Természetesen a modernebb repülőgépek zajterhelése már lényegesen alacsonyabb, mint az elavultabbaké, de ennek ellenére manapság is nagyon zavarhatja a repülőtér és a légi közlekedés zaja, a repülőtér közelében lakókat, sőt hosszú távú, nagymértékű zajterhelés idegrendszeri zavarokat is okozhat.

Légszennyezés
A zajterhelés mellett kézelfoghatóbb probléma a repülőgép hajtóművek légszennyező anyag kibocsátása. A repülőgép, is mint minden fosszilis tüzelőanyagot felhasználó gép a természetes CO2 és víz mellett egyéb káros melléktermékeket bocsát ki. Ez a kibocsátás különösen repülőterek környezetében lesz jelentős, ugyanis ott koncentráltan jelenik meg. Tény, hogy miközben a légi közlekedés utas számban az összes közlekedés csupán 1%-t teszi ki, addig az összes közlekedésre fordított üzemanyag 10-15%-t használja fel. Magyarán a légi közlekedés energiafelhasználása igen pazarló.
Ha gázonkét vizsgáljuk 1 kg-ra vetítve a káros anyag emissziót, megállapíthatjuk, hogy hasonló más közlekedési eszközöknél. A SO2 kibocsátás alacsonyabb, viszont a motor magas égési hőmérséklete miatt a NOx kibocsátás jelentő, ugyanis magas hőmérsékleten a levegő nitrogénje és oxigénje egyesül (Lásd: 1. Ábra). A repülőgépekre jellemző még az illékony, el nem égett szénhidrogének kibocsátása, a szilárd részecskék kibocsátása illetve enyhe CO emisszió.

A NOx-ekről tudnunk kell, hogy belélegezve izgatják a légutak nyálkahártyáját, gátolják azok felszínén lévő csillósejtek működését ezzel a légutak öntisztulását. Rongálják az immunrendszert, növelik az esélyét, elősegítik akut gyulladás, tüdővizenyő kialakulását. Gyerekkorban légzőszervi károsodást, asztmát, krónikus hörghurutot okozhatnak. Dohányosok különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Ezen kívül a levegőbe került NOx-ok a légkör víztartalmával salétromossavat, salétromsavat képeznek, így akár közvetlenül, akár savas esők formájában fejthetik ki káros hatásukat.

A tüzelőanyag tökéletlen égésekor keletkező CO belélegezve gátolja a hemoglobin oxigénszállítását, ugyanis a CO erősebben tapad hozzá, mint az oxigén. Az illékony szénhidrogének nincsen általános jellemzője sokféleségük miatt, az irritáló hatáson túl, vannak köztük, melyek karcinogének, azaz rákkeltők, vannak melyek a májat mérgezik, károsíthatják a vérképzést, a központi idegrendszerre hathatnak. Szilárd szennyezők esetén lényeges azok mérete, ugyanis, ha túl nagy a méretük, akkor nem jutnak be a légzőszervekbe, míg, ha túl kicsik, akkor meg ahogy belélegezzük, úgy ki is fújjuk őket. Káros egészségügyi hatásuk igen változatos, az összetételüktől függ.

Összességében a repülőtér környéki légszennyezés egy forgalmas útéhoz lehet hasonlítani, hisz a szennyezők anyaga azonos, csak itt koncentráltan egy pontból jön a szennyezés, nem egy vonal mellett van.
A szennyezőanyag kibocsátás mértéke persze sok egyéb tényezőtől is függ. Ilyen tényező a környezeti levegő hőmérséklete, páratartalma, nyomása, a felhasznált kerozin minősége, a repülőgép állapota, és természetesen lényeges, hogy a repülő milyen tevékenységet végez, azaz felszáll, emelkedik, siklik, leszáll, vagy csak taxizik, azaz gurul. A 2. Ábrán megfigyelhető, hogy a NOx kibocsátás igazán siklás közben nő meg illetve felszálláskor nagyobb, míg leszálláskor és taxizáskor minimális, míg a szénhidrogén (CH) és a CO kibocsátás, pont taxizáskor igen magas, és ez a kibocsátás érintheti közvetlenül a lakosságot is.

A különböző szennyező anyagok terjedése a levegőben igen sok szemponttól, elsősorban az időjárási viszonyoktól, és a szennyező milyenségétől függ. Általánosságban azért érvényes, hogy annál magasabb a koncentráció, minél közelebb vagyunk a forráshoz.

A repülőgépek a lokális szennyezésen túl a globális környezetszennyezésből is kiveszik természetesen a részüket. A globális felmelegedést egyrészről a magas CO2 kibocsátásukkal segítik, másrészt 1 kg kerozin elégésekor 1,25 kg víz keletkezik, ami a magas légkörben, 9000 m felett, ahol a levegő már nem keveredik a földfelszínivel, megfagy és a kifagyott jégréteg, mint egy üvegház viselkedik. Ebben a magasságban a repülőgépek éves szinten mintegy 100-150 millió tonna vizet bocsátanak ki. Ennek az úgynevezett ciruszfelhőzetnek az 1%-os növekedése számítások szerint 0,2ºC-kal növeli a Föld hőmérsékletét.
Az ózonlyuk növekedését, azáltal segítik, a repülőgépek, hogy az ózonpajzs magasságához közel haladva, évente mintegy 1 millió tonna NOx-et bocsátanak ki, ami különböző reakciók révén bontja az ózont.

A repülőterek és infrastruktúrájuk környezetszennyezése

A repülőtér, mint már említettem megnöveli a környezete zajterhelését, ezen kívül az üzemanyagokból és az olajokból elkerülhetetlenül is kerül a talajba, szennyezve ezáltal környezete talajvizét, közvetve mezőgazdasági és ivóvizét. Hulladék illetve nagy mennyiségű szennyezőanyag keletkezik a karbantartási, javítási munkálatokból is. Mindezen túl egy új repülőtér magával vonzza a csatlakozó közlekedési rendszert, ami olyan nagy levegő és zajszennyezést eredményez, hogy kiteheti akár repülőtéri környezetterhelés 65-80%-ot is. További probléma, a nagyszámú utas ellátása, ami üzemek létrehozását követeli, és hatalmas mennyiségű szemetet eredményez. A szemét összetételét a 3. ábrán láthatják. Végezetül meg kell említeni, hogy a leszállópályák mentén folyamatosan kaszálni kell a füvet a megfelelő vízelvezetés érdekében, illetve ki kell irtani a gyomokat. A gyomirtó szerek rendszeres alkalmazása is talajvíz károsodásához vezet.

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a légi közlekedés a közlekedés egy igen szennyező formája, bár kétségkívül még mindig kevésbé káros egy tömött repülőgépen ülni, mint egyedül ülni egy kocsiban, és úgy közlekedni, de ha már 4-en, 5-en ülünk a kocsiban, kevésbé pusztítjuk a környezetet. Természetesen a vonatközlekedés káros anyag kibocsátása elhanyagolható a légi közlekedés mellett.
Felhasználva: Dr. Rohács József: A légi közlekedés hatása a környezetre, OMIKK, 1994/20, Budapest

1. ábra: NOx kibocsátás különböző közlekedési eszközöknél

2. ábra: A kibocsátások változása a le és felszállási ciklus üzemmódok függvényében

 

3. ábra: A repülőtéri szemét összetétele átlagosan

 

Belépés

Partnereink