Környezet és Egészségügyi konferencia 2004

Anonymous
2010. 01. 10 - 09:05

2004. június 23-25. között Budapesten került megrendezésre a IV. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia. Az eseményt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországgal, mint otthont adó országgal együttműködve szervezte.

A Konferenciai fő témái voltak

A Konferencia címe: "Gyermekeink Jövője" annak a közös feladatnak felismerését tükrözi, hogy a jövő generációinak környezeti veszélyektől való védelmét már most el kell kezdenünk.   Gyermekeink egészségének megóvása az olyan kockázati terhelésektől, mint pl. a légszennyezés, étel- és vízfertőzés, közlekedési veszélyek, rendkívül fontos feladat, hiszen tudvalevő, hogy világviszonylatban a gyermekek betegségeinek egyharmad részét sajnálatos módon az elégtelen környezeti tényezők okozzák.

Ezt hivatott megoldani a konferencia-nyilatkozat, (http://www.oki.antsz.hu/minkonf/nyilatkozat4.pdf) - felvázolva a követendő utat, - valamint a Gyermekek Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Terve  (Children's Environment and Health Action Plan for Europe, CEHAPE).   A  CEHAPE   egy a tagállamok által a tagállamok számára készített közös cselekvési terv, melynek célja az egészséges környezet biztosítása.  Ennek érdekében regionális fellépésre és cselekvésre sarkallja a résztvevő országokat.  Ezért minden ország kötelezettséget vállal a régió egészét felölelő célok és akciók tekintetében, valamint a nemzeti szükségletekhez igazított intézkedések vonatkozásában.

Egy részlet a konferencia anyagából:
Tehát az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Köztársaság Kormánya is tisztában van vele, hogy mit okoz egy repülőtér által okozott zaj a gyermekeink fejlődésére nézve.

Nem értjük mindezek ellenére miért nem kapnak választ a tököli volt szovjet katonai repülőtér környékén élő válszatópolgárok a Miniszterelnöki Hivataltólban 2008 májusában leadott 4854 tiltakozó aláírásra, amit 2009 novemberében további 1426 aláírással egészítettek ki a civil szervezetek.

További információk a konferenciáról: http://www.huskenv.org/magyar/kornyeu3.php#elozmenyek

Az elővigyázatosság elvének alkalmazhatósága
 Az elővigyázatosság elvét különösképpen átláthatóan kell alkalmazni és ügyelni kell arra, hogy felelőtlenül ne lehessen igénybe venni, továbbá ne lehessen összekeverni az elővigyázatosságot a kockázatbecslés során nélkülözhetetlen - óvatosságot, körültekintő megfontolásokat tartalmazó - biztonsági tényezők alkalmazásával.

Az elővigyázatosság elvévek - a jövő generáció védelme és a fenntartható fejlődés elérése szempontjából történő - alkalmazásáról a konferencia résztvevői megállapították, hogy

  •    a közegészségügy kötelessége megelőző intézkedésekkel védeni a legesendőbbeket – a gyermekeket és a jövő generációkat – a környezeti veszélyektől, még ha ezek nem is ismertek teljesen;
  •    bizonyos körülmények között helye van a probléma feltételezésének, még ha a tudományos bizonyosság szintje alacsonyabb is az általánosnál;
  •    a lakosság egészségének védelméhez előrelátásra, áttekinthetőségre és a döntéshozatalban résztvevők tudatos, demokratikus bevonására van szükség;
  •    ahol lehetséges, a környezeti egészségkárosító hatások megelőzése az elsődleges cél, nem a már kialakult károsodások kezelése;
  •    a WHO-nak és az Európai Bizottságnak kiemelt szerepe van olyan módszerek kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik irányelvek kialakítását tudományos szempontból bizonytalan helyzetekben is, akár bizonyítékok híján is, ahogy azt az Aarhusi Konvenció előírja;
  •    az elővigyázatosság elvének alkalmazása fontos eszköz a bizonytalan környezeti kockázatok kezelésében;
  •    az európai környezetvédelmi politika fő irányelvei - ahogy a Maastrichti Szerződés meghatározza - az elővigyázatosság elve, valamint a forrásnál történő megelőzés és a szennyező fizet elvek;
  •    az elővigyázatosság elvének néhány kulcseleme: megelőző intézkedések a bizonytalan kockázat ellen; megfelelően tanulmányozni kell a kockázatokat, tájékoztatni az embereket, intézményesíteni az elővigyázatosság általános kötelezettségét; fel kell mérni a potenciálisan veszélyes tevékenységeket helyettesítő lehetséges alternatívákat; növelni kell a bizonytalanság-elemzésben jártas résztvevők számát a döntéshozatalban.
  •    javasolható, hogy az elégségesnek tartott tudományos bizonyosság szintje, amely a reagálás nélküli állapotból az elővigyázatosság elvén nyugvó alternatív politikák/technológiák feltárásáig vezető utat határozza meg, ne legyen fixen meghatározott, hanem a feltételezett egészségkockázat jellege, valamint a közügyekre gyakorolt hatásának a szintje határozza meg;
  •    deklarálva legyen az, hogy a fenntarthatóság és az egészség feltételeinek megteremtését célzó, proaktív megközelítésű elővigyázatosság nélkülözhetetlen a gyermekek és a jövő generáció védelméhez. Ez a megközelítés összhangban áll az EU környezet és egészség stratégiája célkitűzéseivel, amelyek a környezeti tényezők okozta betegségteher csökkentését, a környezeti tényezők okozta új egészségkockázatok azonosítását és megelőzését célozzák.

Az akcióterv 4 regionális célkitűzést fogalmaz meg:
1. Célunk a gastrointestinális eredetű és az egészséget befolyásoló egyéb hatások miatti megbetegedések és halálozás megelőzése és jelentős csökkentése megfelelő intézkedések foganatosításával, amelyek minden gyermek számára számottevően javítják a biztonságos víz és megfelelő közegészségügyi körülmények elérhetőségének esélyeit.

2. Célunk a balesetek és sérülések egészségi következményeinek megelőzése és jelentős csökkentése, a megfelelő fizikai tevékenység hiánya okozta megbetegedések előfordulásának mérséklése, minden gyermek számára biztonságos, élhető és egészséget támogató lakókörnyezet megteremtésével.

3. Célunk a beltéri és kültéri légszennyezés okozta légúti betegségek megelőzése és csökkentése, ily módon hozzájárulva az asztmás rohamok gyakoriságának csökkentéséhez annak érdekében, hogy a gyermekek tiszta levegőjű környezetben élhessenek.

 4. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy csökkentjük a betegség és rokkantság kockázatát, amely a veszélyes vegyi anyagoknak (például nehézfémeknek), fizikai tényezőknek (pl. fokozott zajnak) és biológiai ágenseknek, valamint veszélyes munkakörülményeknek a terhesség, a gyermekkor és serdülőkor során való kitettségből (expozícióból) ered.

Mit is tudunk egy repülőtér hatásairól?
1. Zaj: Idegrendszeri károsodást okozhat, csökkenti a koncentráció képességet, és a hosszútávú emlékezetet. (Egy sugárhajtású gép hangja 50-60m-ről (pl. a szigethalmi óvoda felett)  már halláskárosodást is okozhat úgy, hogy a 16 órás átlagban még bőven a 60 dB-es határérték alatt van. A Zajgátló védőövezet kijelöléséről szóló rendelet nem foglalkozik a pillanatnyi csúcsokkal, így azok egészségügyi hatásaival sem)

2. A repülőgépek által alacsony magasságban kibocsátott égéstermékek: növelik a légúti megbetegedések, a rákos megbetegedések számát. (Ha megnézzük Szigethalmon az elmúlt rendszerben is itt élő lakosok között feltünően magas a rákos megbetegedések száma. A 80-as években egy Gyártelepen dolgozó belgyógyász szerint országos átlagban vezető helyen volt Szigethalom a rákos megbetegedésekben.)

 

Belépés

Partnereink