A Duna szabályozásáról

Anonymous
2010. 02. 25 - 03:54

Magyarország az Európai Uniós törekvéseknek megfelelően szükségesnek tartja az európai VII. közlekedési folyosó a Duna, mint nemzetközi vízi út fejlesztését. Ennek érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az európai uniós kötelezettségeink és az uniós ajánlások teljesítése érdekében a Szap-Déli országhatár közötti folyamszakaszra „A Duna hajózhatóságának javítása” program indításaként megalapozó tanulmányt készíttetett. A VITUKI Kht. vezetésével 2005-2007 között kidolgozott tanulmány célja a nemzetközi egyezményekben meghatározott méretű víziút kialakítására vonatkozó javaslat kidolgozása volt, oly módon, hogy a hajózási akadályok kiváltásával természeti értékek ne sérüljenek, valamint az egyéb hasznosítási módokra is lehetőség nyíljon.

A Duna, mint szállítási útvonal jelenleg a több szűk keresztmetszete miatt lassú és kiszámíthatatlan alternatívája a szárazföldi közlekedésnek. Emellett a kikötői infrastruktúra sem teszi versenyképesé a vízi szállítást a kombinált áruszállítási láncok részeként. A Duna középső és alsó szakaszain alacsony vízszinteket jellemzően augusztus és október között, magas vízszinteket pedig április-májusban mérnek. Hajózás szempontjából mindkettő gyakori korlátozásokat jelentő tényező a magyar szakaszon.

Mivel a magyar-szlovák és a magyar Duna-szakasz jelenleg nem tesz eleget a Dunára vonatkozó hajózhatósági  követelményeknek, a hajók a vízjárástól függıen az év harmadában csak merülési korlátozással közlekedhetnek. Emiatt a Duna jelenlegi áruforgalma a lehetséges kapacitás mindössze 10-15 %-a2,3. Fontos következtetés tehát, hogy a jelenlegi forgalom tízszeresét is elbírná a Duna, akár a hajók számának, akár a szállított áru mennyiségének vonatkozásában.

A korlátozások mellett a magyar szállítási kapacitások azért is alacsonyak, mert a megfelelő színvonalon kiépített, folyamatos üzemre képes magyarországi kikötők telepítési sűrűsége mintegy egyharmada az EU átlagnak. E kikötők kiépítettsége és szolgáltatásai az EU átlag alatt vannak. A hiányosságokat jól érzékelteti, hogy a rajnai bárkák fuvarban töltött ideje az éves üzemidejük 60-70 %-a, a dunaiaké csak 30 % körüli.

Ezt figyelembe véve a Duna magyarországi szakaszát korlátozás nélkül hajózhatóvá tévő program önmagában a tranzit forgalom növekedéséhez nagymértékben hozzájárul, következésképp jelentős külföldi – Duna menti országok – érdeke kapcsolódik a magyar szakasz hajózhatóságának fejlesztéséhez.

A Duna hajózás szempontjából szűk keresztmetszeteinek kiváltására és a hajózhatóság feltételeinek javítására előzetesen kidolgozott tervváltozatok a Szob-Déli országhatár közötti szakaszon:

·nulla változat: elfogadva a jelenlegi morfológiai állapotot, a hajózás csak jelentős tér és időbeli korlátozásokkal lehetséges (továbbiakban „pesszimista” változat),

·1. változat: 2,5 m-es merülésű hajók közlekedésének biztosítása 180 m-es hajóút szélességgel,

·2. változat: 2,5 m-es merülésű hajók közlekedésének biztosítása 120-180 m közötti szélességű hajóúton, helyenként egyirányú áthaladással,
 
·3. változat: 2,5 m-es merülésű hajók közlekedésének biztosítása helyenként 180 m-nél keskenyebb hajóúttal (a konkrét szélességet, amely a részletes környezet-, természet-, és vízbázis védelemi vizsgálatok eredményei alapján például csak 150 m szélesség esetén kétirányú hajóforgalmat is lehetıvé tesz, a tervezés során határozzuk meg).

A részletes tervek kidolgozása során vizsgálni kell azt is, hogy a hajóút áthelyezésével nem lehet-e a beavatkozások mértékét csökkenteni. A hajóút áthelyezésének lehetőségét akkor is mérlegelni kell, ha az érintett élőhelyek vagy vízbázisok ezt szükségessé teszik. Azt, hogy a hajóutat célszerű-e áthelyezni, vagy környezeti okokból át kell-e helyezni, a VKI 4.7 teszt alapján kell eldönteni.

A fejlesztések környezeti kockázatai és azok mérséklési módjai

A projekt várható hatásainak elemzése során az alábbi jelentős környezeti hatásokat azonosítottuk:

·főági ökológiai állapot romlása,

·vízbázisok biztonságának sérülése.

A hajóútfejlesztéssel érintett szakasz jó ökológiai állapota, illetve jó ökológiai potenciálja a főág és mellékág egységes ökológiai rendszerének jelenlegi és jövőbeli állapotával áll összefüggésben. Ez azt is jelenti, hogy a hajóút fejlesztése során a főmederben várhatóan okozott ideiglenes negatív ökológiai hatások egy része ellensúlyozható olyan, a mellékág rendszerekben végzendő beavatkozásokkal, amelyek ott az ökológiai állapot jelentős javulásával járnak.

tehát pl ilyennel: Ráckevei_Duna_ág_kotrás (bár a Ráckevei Duna ág zsilippel el van választva a főágtól, tehát nem tudnak oda menekülni a vízi élölények, csak, ha ők is zsilipelnek.)

Kiegyenlítő intézkedések
Bár a fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen parti infrastruktúra fejlesztése a DHPnek nem része, mégis fontos rávilágítani, hogy az új kikötők, intermodális logisztikai központok létesítése és üzemeltetése, illetve a meglévők bővítése valamint üzemeltetése során kedvezıtlen környezeti hatások lépnek fel.

A kikötők fenntartható fejlesztése érdekében a létesítésnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

· A légszennyezettség valamint a zaj és rezgés káros hatásainak mérséklése érdekében az új létesítményeket, valamint a megközelítési útvonalakat lakott településektől távol kell kialakítani.

·A biodiverzitás megőrzése érdekében törekedni kell az új létesítmények barnamezős beruházások keretében történő telepítésére.

·A hajózás okozta szennyezések további mérséklése érdekében meg kell teremteni a hajómotorok emissziójának és zajkibocsátásának csökkentésére ösztönző jogszabályi környezetet.

·A balesetek számának csökkentéséhez a fejlett navigációs eszközök elterjedésének támogatása és hatékonyabb vízszint elırejelzési módszerek bevezetése szükséges.

· A havária események kockázatának csökkentésére a veszélyes árut szállító hajók kialakítására és az üzemeltetésre vonatkozó intézkedéseket kell kidolgozni.

· A veszélyes anyagok Dunába kerülésének megakadályozására a hajótesteket héjszerkezettel vagy dupla fallal kell kiépíteni.

· Az üzemeltetésből származó károk minimalizálására a veszélyes árukat fuvarozó hajók műszaki állapotára vonatkozó előírásokat szigorítani, betartásukat fokozottan ellenőrizni kell.

A tervezésre, a kivitelezésre, mind pedig a fenntartásra vonatkozó közös javaslatok az alábbiak:

· a környezeti érétkek magaszintű védelmét kell biztosítani,

· össze kell hangolni az ágazati programok monitoring tevékenységeit a hatékony monitorozás érdekében, elkerülve a párhuzamos tevékenységeket,

· nem szabad alábecsülni a monitoring, a társadalmi ellenőrzés, részvétel, az intézményfejlesztés, a készségfejlesztés, a tájékoztatás jelentőségét.
 
A fenntartási szakaszra vonatkozó speciális javaslatok:

· Sürgetni kell a hazai használatot elısegítő folyami infrastruktúra (kikötők, navigációs rendszer) fejlesztését támogató projekteket annak érdekében, hogy a hazai hozzáadott érték növekedjen és a magyar gazdaság minél nagyobb mértékben részesülhessen a projekt eredményeiből.

forrás1
forrás2
Zöld Duna stratégia

 

Belépés

Partnereink