Mit jelent zajban élni?

Anonymous
2010. 01. 15 - 11:49

Négyszáz ponton mérték az értékeket a szakemberek - Budapest Európa egyik leghangosabb városa lett. Elkészült a főváros zajtérképe, a négyszáz ponton rögzített adatok szerint lényegében nincs olyan főútvonal, ahol elfogadható lenne a hangterhelés mértéke. A felmérés bizonysága szerint Budapest Európa egyik leghangosabb városává lépett elő, minden második polgár ártalmas erősségű zajban él.

A főváros négyszáz pontjának zajszintjét és azok forrását tartalmazza Budapest nemrégiben elkészült zajtérképe. A mérésekből kiderült, hogy minden nagyobb főútvonal és csomópont mellett nagyobb a zajterhelés a megengedettnél - tájékoztatta lapunkat Bera József, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség zajcsoportjának munkatársa. Budapest mára Európa egyik legzajosabb fővárosává lépett elő, a Környezetvédelmi Minisztérium szerint minden második városlakó zavaró erősségű zajban él. A szakemberek szerint az autók számának drasztikus növekedése, az éjjel is nyitva tartó üzletközpontok és az ingázók miatt nem várható érzékelhető javulás a közeljövőben. A zajtérkép haszna éppen az, hogy az adatok alapján tervezni lehet, hogy egy-egy beruházás miként befolyásolja a környék zajterhelését.

A zajhatárértékeknek a létesítmények homlokzata előtt két méterrel vagy a védett objektum határán kell teljesülniük. A jogszabály megkülönböztet építési, közlekedési és üzemi zajokat, üdülő, lakó és ipari zajövezeteket, valamint nappali és éjszaki határértékeket. Az emberi hang ötven-hatvan, a körfűrész kilencven decibelnyi zajt okoz, a diszkókban pedig akár száz decibelnyi is lehet a lárma. Százhúsz decibelnyi zaj azonnali halláskárosodást, az egészségügyi határértékeket meghaladó, tartós zaj magas vérnyomást, alvászavart, szélsőséges esetben infarktust okoz.

Január elsejétől szigorúbban lép fel a VI. kerület. Új zajrendelete szerint valamennyi hangos és zavaró külső tényezőt figyelembe kell majd venni. Tilos lesz a zajszintet korábbi állapothoz képest hat decibellel emelni, még akkor is, ha a lárma így sem éri el a határértéket. A hétvégeken, valamint hétköznap este nyolc és reggel hét óra között nem lehet majd építkezni, a lakóépületeken belül ugyanebben az időben termelő és ipari tevékenységet végezni. Három éven belül minden engedélyre kötelezett létesítménynek - a diszkótól a pékig - szakvéleményt kell beszereznie, hogy tevékenysége megfelel az előírásoknak.

http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=230000&id=608

A zajok stresszt váltanak ki
A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.

A zajkárosodás az elektrolit-háztartás egyensúlyzavarát, halláskárosodást, a beszédértés zavarát, a központi és a vegetatív idegrendszer különböző kóros elváltozásait eredményezi. A tartós zajhatás stresszhormonok felszabadulását és az elektrolitok összetételének eltolódását váltja ki, ami a magnézium sejten belüli koncentrációjának csökkenését eredményezi. Modern táplálkozási szokásaink mellett a magnézium bevitele elégtelen. A halláskárosodás a táplálék magnéziumszintjének csökkenésével rohamosan növekszik, míg a jó magnéziumellátottság csökkenti a hallószervet érő zajártalmat.

Az emberi szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy bizonyos monoton zajok vegetatív idegrendszeri hatásait enyhítse, ám 85 dB felett ez az alkalmazkodási képességünk kimerül, ami további, még súlyosabb károsodásokhoz vezet.

Az éjszakai zaj megakadályozza a pihentető alvást A zajártalom hatása éjjel a nappalinak sokszorosa. Egy tanulmány szerint, aki 65 dB-es zaj mellett él, pl. egy forgalmas, hangos utcában lakik, annak 20 %-kal nagyobb az esélye arra, hogy szívinfarktust szenved.

A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk. Több hazai és külföldi szakirodalmi tanulmány támasztja alá, hogy az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben növeli a neurózisok kialakulásának számát. A csökkent alvásminőség hosszú távon a koncentráció és a teljesítmény csökkenéséhez vezet, az immunrendszer pedig károsodik. A zajhoz nem lehet hozzászokni

http://www.beaco.hu/cikkek/index.php?akt_cikk=15

A sugárhajtású repülőgépek startjakor a hajtóművekből a géptől száz méterre álló emberre 130, a tőle csak 25 méterre lévőre pedig 140 decibeles zajt zúdul - mely utóbbi már fizikai fájdalmat okoz.

http://www.karpatinfo.net/article40841.html

A zaj emberre gyakorolt hatása már évtizedek óta ismert. A zaj alattomosan hat: miközben látszólag hozzászokunk, és az egészségi károsodás szervezetünkben alig észrevehető, idegrendszerünket azonban mindenképpen károsítja. Az alacsony szintű 35 dBA fölötti zaj zavarja a nyugodt alvást, 55-65 dBA erősségű zaj fejfájással, fáradtságérzettel járhat, 65-75 dBA zaj fiziológiai hatású, ronthat vagy hajlam esetén kiválthat egyes betegségeket (magasvérnyomás, gyomorfekély, keringési zavarok), az erős, 85-90 dBA fölötti hangok a hallásmechanizmust támadják, halláskárosodást okozhatnak.

http://www.lelegzet.hu/archivum/1993/12/1771.hpp

3. A szervezet minden zajhatásra konkrét fiziológiai folyamatokkal (pl. szükségtelen anyagcsere-folyamatokkal) válaszol, ilyen értelemben a szervezet nem átlagol.

4. A zajra adott negatív válaszreakciók nem függenek a zaj szubjektív megítélésétől. G. Jansen, S. Rehn és E. Gros vizsgálataikban e tekintetben nem találtak különbséget annál a csoportnál sem, akik azt állították, hogy a zaj iránt érzéketlenek.

5. A fejlett civilizációban élő városi lakosság hallásküszöbe 30-40 év alatt átlag 4 dB-lel romlott, és kimutathatóan magasabb a csendes természeti környezetben élő embercsoportokénál. 7. A lakás funkcióját maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha ott az alvás, pihenés, kikapcsolódás, elmélyült szellemi tevékenység feltételei is biztosítottak, vagyis a lakásba nem jutnak be zajok sem az épület más helyiségeiből, sem az épületen kívülről. Ez feltétele a lakosság egészségmegőrzésének és az egészségi állapot javításának.

Fotó: Teknős Miklós

http://www.lelegzet.hu/archivum/1997/01/0759.hpp
 
 

Belépés

Partnereink