Etikai vizsgálat

Anonymous
2010. 02. 11 - 04:53

Egyesületünk több civil szervezettel közösen etikai vizsgálatot kezdeményezett a Budapesti Építész Kamaránál a tököli településrendezési terv készítői ellen. A Kamara nem fogadta be kérvényünket, ezért fellebbezési határidőn belül Egyesületünk ismételten kérte vizsgálati kérelmünk befogadását. A kérelem szövege lentebb olvasható.

Tisztelt Bizottság!
Véleményünk szerint a Magyar Építész Kamara Etikai Szabályzata 9. §-ának egyetlen pontját sem sérti beadványunk, ezért kérjük panaszunk befogadását. Az etikai szabályzatban nem találtunk olyan részt, amely előírná, hogy egy terv készítése során tanúsított tervezői magatartást csak a terv elfogadása után lehetne a bizottság által etikai szempontok alapján megvizsgálni.

Az etikai fegyelmi bizottság nem a törvényességet, hanem a tervező etikus magatartását vizsgálja a tervező magatartásának etikai vizsgálata a bizottság hatáskörébe tartozik, panaszunkban a szabályzat egyes pontjaiban szereplő szakmai tevékenységek kapcsán emeltünk elsősorban kifogást, melyet konkrét ügyünkben szemléltettünk. Pár mondatban összefoglaljuk, mely tevékenységek kapcsán tartjuk egyértelműen elfogadhatatlannak a tervezői hozzáállást.

Az, hogy egy véleményezési eljárás során a tervező által elektronikus formában CD-n küldött válaszlevél és nyomtatott formában, postán megküldött írásos válasz nem egyezik, továbbá az írásos formában megküldött anyagban jogszabálynak minősítenek egy kormányhatározatot, ami a hatályos jogszabályok értelmében nem minősül annak (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozik) azt valószínűsíti, hogy valaki megpróbálta a nyilvánosságot félretájékoztatni. A nyilatkozatok azt sugalmazzák, mintha a kormányhatározat az önkormányzat rendeletalkotása felett lenne a joghierarchiában, amit még azzal is tetéz a postán kapott tervezői válasz, hogy egyenesen kormányrendeletnek minősíti a kormányhatározatot.

Az Építész Kamara Etikai szabályzatának egyik alaptétele (I. 1.) az építész hivatásba vetett közbizalom fenntartása. A repülőtér hatásterületén élő 120 000 emberben fog megrendülni ez a közbizalom, amennyiben kiderülne, hogy a tervező közreműködésével tapasztalt félretájékoztatás szakmai etikai vizsgálat és következmények nélkül kinyilvánítható.

Fent részletezett etikailag megkérdőjelezhető viselkedésen túl további etikai kérdéseket vet fel az ÁNTSZ 3242-3/2009 számú levele, továbbá az Állami Főépítész 0810557 számú levele is. Az említett levelek azt mutatják, hogy az eljárás során korábban is történtek olyan vélhetően tervezői megnyilvánulások, melyek az eljárás kimenetelének befolyásolására alkalmasak.

Az ÁNTSZ 5896-2/2008 számú levele egyben megkérdőjelezi a Budapesti Építész Kamara II-0026/09/10 számú levélben írt indoklást is, mivel az kimondja, hogy:

„-Az anyagban szereplő változások még jobban kedveznek a repülőtéri funkció fejlesztésének. „

A tervező magatartása ellen panaszt nyújtottunk be, ezzel véleményünk szerint kimerül a tervező szakmai felkészültségében, etikus hozzáállását illető megütközésünk, mely egyértelmű bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a tervezői magatartás ellenérzést váltott ki, ez független a terv törvényességétől.

Törvények, jogszabályok nem rögzítik a szakmai, etikai irányelveket, ezért fordulunk szakmai kamarához az ügyben.

Véleményünk szerint mindez elegendő indok arra, hogy a tervező elmarasztalásával és a tervezési feladat visszautasításával olyan tervező lássa el a feladatot, aki nem ad az ÁNTSZ által sem elfogadott okfejtéseket, aki érdemben és teljes körűen válaszol a feltett kérdéseinkre, nem nevezi meg a konfliktushelyzetért felelősként a szomszéd településeket, amikor a konfliktus alapja egy bezárt, megszüntetett repülőtér funkcióinak felélesztése, nem nevezi a kormányhatározatot jogszabálynak, illetve kormányrendeletnek...

Kérjük hogy a BÉK-EFB-t a panaszunk csupán etikai vonatkozásait vizsgálja, a terv műszaki, jogi hátterének vonatkozó részeit bizonyítottság hiányában az ügy elbírálása során kérjük figyelmen kívül hagyni.

Természetesen panaszunkkal más fórumokat is megkeresünk, vagy független építésjogi szakértő bevonásával is megvilágítjuk a vélelmezhető hiányosságokat.

A véleményezési eljárásban tett tervezői kijelentések szerintünk elég tájékoztatást adnak a tervezői hozzáállásról, magatartásról, mely a szabályzatban megvalósult tervtől függetlenül szerepel, s mellyel kapcsolatosan részletes indoklást és bizonyítékot adtunk. A véleményezési eljárás úgy gondoljuk kimeríti a közéleti szereplés fogalmát, hiszen a legszélesebb körű érdekcsoportokhoz szól, a helyi és a hatásterületen élőknek ad lehetőséget véleménynyilvánításra.

Célunk lakókörnyezetünk megvédése, feladatunk a közvélemény tájékoztatása az üggyel kapcsolatos minden körülményről, ezt eddig is megtettük és ezután is megtesszük.

A szabályzat I. pontjában szerepel:

„Az építész hivatásához tartozó természetes felelőssége, hogy szakmai tevékenysége során – az épített és a természeti világ minősége és harmóniája érdekében – magas szintű szaktudását következetes elvszerűséggel, a társadalmi érdek szem előtt tartásával képviselje.”

„A hivatástudatra épülő, etikus tevékenység a jogi környezet szabályainak betartásán túlmenően hozzájárul az egyéni és a társadalmi lét minőségének javításához. A gondatlan, szándékos, szabályokat figyelmen kívül hagyó tevékenység károsít, rombol, így etikai vétségnek minősül.”

Jelen esetben a társadalmi érdek a szomszédos települések részéről, - ahol szintén a társadalom tagjai élnek,- az, hogy a repülési funkció megszűnjön, vagy korlátozva legyen, ahogy azt az ÁNTSZ is többször leírta a véleményezési eljárás során. A terv nem erről szól, ezzel kapcsolatos vitában a kamara etikai bizottsága véleményünk szerint állásfoglalást nem adhat. A településrendezési terv módosításával a tervező lehetőséget kapott, ezért magas szintű szaktudásától elvárható, hogy panaszok, kifogások esetén a tervező mérlegeljen. Ezt nem tette meg, felszólításunkra sem dolgozott ki lakossági igényeket kielégítő tervet. A rendezési terv csupán módosításokat igénylő változtatása egy repülőtérnek nevezett terület szabályozásának módosítása nem hatalmazza fel a tervezőt ezen funkció fenntartására konfliktushelyzet esetén. Az ÁNTSZ sem fogadja el a tervezői válaszokat és kijelenti, hogy a változások még jobban kedveznek a repülőtér funkció fejlesztésének.

Kérjük a terv és a véleményezési dokumentáció áttanulmányozását.

Panaszunkat szabályzati pontokba szedve összefoglaljuk:

Szabályzat 4.4 pontja alapján:
A tervek a szakma általános értékrendjének véleményünk szerint nem felel meg, panaszunkban felsoroltuk mely szakmai szabályoknak nem felel meg. Véleményezőként is megfogalmaztuk ezeket, melyet a tervező nem vett figyelembe. Véleményünk szerint teljesen új eljárást kellett volna kezdeni a meghirdetéssel, a koncepcióváltáskor és az eljárás megkezdésekor is, mely elmaradt. A tervező véleményünk szerint nem volt körültekintő az adatok, kialakult konfliktushelyzet vonatkozásában.

Szabályzat 4.5 pont
A tervező nem utasította vissza a szakmailag megkérdőjelezhető, társadalmi érdekekkel ellentétes megoldásokra irányuló igényeket, tervében lakott övezet közvetlen szomszédságában repülőtér funkciót fejlesztő (légiforgalmat generáló) gazdasági területet tervezett védőtávolságok nélkül, melyet véleményezők is államigazgatási szerv is kifogásolt (Pest megye főépítésze, ÁNTSZ). Tervében egyszer repülőtérnek, máskor nem nyilvános fel és leszállóhelynek, később volt katonai reptérnek nevezete a területet, mely kijelenthetjük, nem bír repülőtér státusszal a mai napig. Az Állam a területet repülőtéri funkcióját vesztve, zajgátló védőövezet kijelölés nélkül értékesítette. Véleményünk szerint a repülőtér létesítését, mint új repülőtér létrehozását kellene vizsgálni.

Szabályzat 5.1
A tervező döntésének függetlensége megkérdőjelezhető, folyamatosan a terület tulajdonosának igényeit, koncepcióját és nem lakossági, megrendelői igényeket emleget, jogszabályi kötelezettséget, korlátozásokat említ, nem a kialakult helyzetet vizsgálja. Önkormányzat, képviselő-testület által határozatba foglalt koncepció a mai napig nem áll rendelkezésünkre.

Szabályzat 5.5
A tervező véleményünk szerint olyan tervet terjesztett elő - alternatív megoldást a szakmai előírásoktól eltérően egyáltalán nem vázolt - olyan megoldást adott, mely a környező lakosság és szomszédos önkormányzatok igényeit, érdekeit egyáltalán nem veszi figyelembe, megtévesztő feltételezéseket dokumentál (leírja, hogy nem fog nőni a repülőtér forgalma, ugyanakkor az ÁNTSZ levelében ezt nem fogadja el), miközben 2006-ban műrepülő légtér kijelölése történt az eljárás időszakában és a konfliktushelyzet elmélyült, tüntetés, aláírásgyűjtés, közfelháborodás övezi a létesítményt és a vele kapcsolatos terveket.

Szabályzat 9.1
Véleményünk szerint a szabályzat bevezetőjében leírtak, a szakma elvárásai a megbízó vélt vagy valós érdekei mögé került, mely elfogadhatatlan. „A társadalmi érdek szem előtt tartása” csorbul.

Nem lehet társadalmi érdek több ezer állampolgár életminőségének romlása árán kisgépes, vagy nagygépes szállítás, sportrepülés, passzió, esetleg újabb, szükségleteken túli logisztikai park építése, lakóépületek közvetlen szomszédságában, a települések közötti védősávok figyelmen kívül hagyásával, melyet a tervek előrevetítenek.

Szabályzat 11.1
A megbízó jogszerű érdekeinek és a szakma általános érdekeinek alapján kell a tervezőnek eljárnia. Ebben az esetben a megbízó jogszerű érdeke, hogy a területen ne legyen repülőtér, mely ellen Tököl polgármestere is több ízben fellépett és véleményt is alkotott.

Nem fogadjuk el a Budapesti Építész Kamara III-0026/09/10 számú levélben írt indoklás azon részét, mely szerint:

„A tervezők etikai felelőssége csak akkor vizsgálható, ha a településrendezési Terv módosítása és aktualizálása egyeztetési folyamata lezárult, azt jóváhagyásra került”

Az építésztársadalom pozitív megítélésében a szabályzat szerint minden tervező felelősséggel tartozik bármely pályán is mozog szakmagyakorlásában, akár terv véleményezőjeként is.

A településrendezési tervek jövőre nézve állapítanak meg irányelveket, melyek akár fenyegetőek is lehetnek. Ezzel a fenyegetettséggel társadalmi szervezeteink tisztában vannak. Ezen veszély elhárításának leghatékonyabb, etikai szabályzatukban előírt módja a tervező felelősségre vonása. A felelősségre vonást azok kezébe tesszük, akik ehhez a legavatottabbak, akik e szabályokat felelősséggel megalkották, alkalmazzák, szakmai rálátással és tapasztalattal rendelkeznek, az etikai szabályzatban foglaltakat, a szakma társadalmi megítélését tartják szem előtt.

Szabályozási terv
DWF nézegető

 

Belépés

Partnereink