Mit ér az új Alkotmány a környezetvédelem szempontjából?

Admin1
2011. 05. 08 - 07:50

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a környezet- és természetvédő szervezetek az új Alkotmány megalkotásának folyamatát a kezdetektől nyomon követték, az Alaptörvény tervezetét véleményezték és konkrét módosító javaslatokat készítettek a kormánypártok és az országgyűlési képviselők részére. Az Alkotmányt időközben az országgyűlés elfogadta, a köztársasági elnök aláírta, a Magyar Közlönyben kihirdették, és 2012. január 1-jén hatályba fog lépni. Cikkünkben megkíséreljük a környezet- és természetvédelem szempontjából értékelni a szöveget.

A kormánypártok által benyújtott javaslathoz fűzött, a civil szervezetek által megfogalmazott vélemény már kiemelte az alábbi előremutató változásokat: „Fontos vállalásnak tartjuk a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvását, valamint az erőforrások gondos felhasználását az utódaink iránti felelősség és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása jegyében. Egyetértünk az egészséges környezet védelmére és fenntartására irányuló állami kötelezettségvállalással, valamint a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és a kulturális értékek megőrzésére irányuló, mindenkire kiterjedő kötelezettség megfogalmazásával. Előremutatónak tartjuk annak kinyilvánítását, hogy Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával az emberiség fenntartható fejlődése érdekében. Különösen lényegesnek ítéljük a tulajdonnal járó társadalmi felelősség rögzítését, valamint a testi és lelki egészség megőrzéséhez való jogot, illetve a jog érvényesülésének elősegítése érdekében az épített és természeti környezet védelmének biztosítását. Üdvözöljük továbbá, hogy a tervezet kimondja: a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.” Ezek az előnyös vonások csak kisebb mértékben változtak a jogalkotási folyamat végén, így elmondhatjuk, hogy az új Alkotmány számos értékes elemmel gazdagodott. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a szépen szóló nyilatkozatok mögött gyakran nincs meg a megfelelő jogi biztosíték, illetve hiányzik a jogszabályi háttér, ami nélkül a gyakorlatban nehéz a környezeti jogok érvényesítése.  
A civil szervezetek a javaslat kapcsán komoly bírálatot is megfogalmaztak, mert a legfontosabb környezeti jogok biztosításában komoly visszalépések szerepeltek az első tervezetekben. A környezet- és természetvédő szervezetek a csorba kiköszörülése érdekében konkrét javaslatokat tettek. Ám a javaslatok túlnyomó többségét sajnos nem építették be az Alkotmány végleges szövegébe. Így nem került a Nemzeti Hitvallásba az a civil javaslat, hogy: „Valljuk, hogy sorsunk és jól-létünk elválaszthatatlanul összekötődik szülőföldünk természetes környezetének megőrzésével, gondos ápolásával.” Nem hivatkozik a szöveg arra sem, hogy hazánk gazdasága a természeti környezet nyújtotta erőforrásokon is alapul. Komolyabb hiányosság, hogy kimaradt a jelenlegi Alkotmányban még szereplő utalás arra, hogy az állam együttműködik az érdekelt társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel.
A természeti erőforrások alapvetésben való védelmének elve előremutató, sajnálatos azonban, hogy kimaradt a levegő, mint fontos természeti érték, környezeti elem a felsorolásból. Azt azonban fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy az egészséges környezethez való jog alapjogként történő kimondása végül bekerült a szövegbe. Ez az alkotmányos jog a környezetvédelem jog- és intézményrendszerének alapját képezi, a jelenlegi szövegben szerepel, de az első tervezetekből kimaradt.
A civil szervezetek erősen lobbiztak amellett is, hogy az Alkotmánybíróság egészséges környezethez való joggal kapcsolatos gyakorlatának egyik legfontosabb eredménye – a környezetvédelem jogszabályban biztosított szintjétől történő visszalépés tilalma – is bekerüljön a szövegbe. Sajnos azonban ezt a kormánytöbbség nem támogatta. Ugyanakkor bekerült az új Alkotmányba egy olyan megfogalmazás, amely bizonyos mértékben korlátozhatja a visszalépéseket: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Szintén nem kerültek be – egy kivételével – az Alaptörvénybe a környezetvédelem legfontosabb alapelvei (megelőzés, elővigyázatosság, integráció) sem, amelyek a gyakorlati környezetvédelem, továbbá a jogalkotás és jogalkalmazás számára történő iránymutatás szempontjából rendkívül fontosak lettek volna. Az egyetlen kivételes elv a szennyező (károkozó) fizet elve, amelynek megjelenése a szövegben üdvözlendő. Azt azonban visszalépésnek tartjuk, hogy az egészséghez való jog megfogalmazásából kimaradt a jelenlegi Alkotmányban szereplő „a lehető legmagasabb szintű” jelző, ami akár azt is eredményezheti, hogy az egészségügy szintje a mindenkori politikai szándékok és gazdasági döntések függvényévé válik, hiányozni fog egy egységes zsinórmérték. Pozitív változás viszont, hogy a bekerült a genetikai módosítás elutasítása, valamint az egészséges élelmiszerekhez és ivóvízhez való hozzájutás biztosítása.
A környezetvédők szerint nagyon fontos előrelépés lett volna, hogy a környezeti demokrácia legfontosabb elemei, a környezeti információkhoz való jog és a döntéshozatalban való részvétel joga bekerüljön az Alaptörvénybe. Ez sajnos nem történt meg, így félő, hogy az említett jogok biztosításában az elmúlt években tapasztalt visszalépési tendencia nem fog megállni, illetve megfordulni. A gyakorlati jogalkalmazás szempontjából szintén hasznos lett volna, ha a panaszok benyújtásához való joghoz az állami szervek ésszerű határidőn belül történő válaszadási kötelezettsége is társult volna. Ezt a javaslatot azonban nem fogadta el az Országgyűlés, ahogy azt sem, hogy a Kormány, illetve a helyi önkormányzatok kötelesek a döntéseik előtt a társadalom véleményének kikérésére.
A civil szervezetek számára – stílszerűen szólva – sarkalatos kérdés volt az alapvető jogok biztosával kapcsolatos szabályozás, ezen belül kiemelten a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával kapcsolatos előírások. Az új Alkotmány első tervezeteit olvasva a széles körű nemzetközi elismerést kiváltó intézmény függetlensége komolyan csorbulni látszott azzal, hogy az állampolgári biztos maga választhatja meg a helyetteseit. Az erőfeszítéseknek hála, sikerült a szöveget oly módon finomítani, hogy a helyettesek közül nevesítésre került a jövő nemzedékek biztosa, továbbá, hogy a helyetteseket is az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Ez – reményeink szerint – a jelenlegi szinthez hasonlóan biztosítani fogja az intézmény önállóságát és szakmai hatékonyságát.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a környezet és egészség védelmét tekintve a deklarációk és megfogalmazások szintjén a jelenleginél szebb, ám a gyakorlati alkalmazás szempontjából annál némiképp talán gyengébb Alkotmány született. Természetesen sok ponton tapasztalhatunk előrelépést is, és nagyon sok kérdés az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján és az úgynevezett sarkalatos (az országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértésével hozott) törvényekben fog eldőlni. Csak remélni tudom, hogy a jogalkotók, és a jogalkalmazók a környezetvédelem számára legkedvezőbb értelmezést fogják szem előtt tartani, összhangban az Alkotmánybíróság korábbi, következetes gyakorlatával.

Dr. Bendik Gábor, ügyvéd
a Levegő Munkacsoport megbízásából

Levegő Munkacsoport

 

Belépés

Partnereink