Júniusban eldől, újraindítják vagy bezárják a tököli repülőteret

Admin1
2011. 03. 26 - 18:32

December 31-én megszűnt a tököli repülőtér nem nyilvános fel- és leszállóhely státusza. Egy kormányrendelet szerint június 30-ig – más hazai leszállóhelyekkel együtt –a Tököl Airport Zrt.-nek kérvényeznie kell a repülőtérré minősítést, amit még decemberben meg is tett. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett több civil szervezet és több hatásterületi önkormányzat is. A lakosság és a civil környezetvédő szervezetek tiltakoznak, egy ilyen sűrűn körbeépült területen nem lehet polgári repülőteret nyitni. Március 10-én Szaló Péter belügyminiszteri államtitkár-helyettes írt a környezetvédőknek válaszlevelet, amely a kormány részéről nem sok jót ígér. 

Március elején a környékbeli civil szervezetek, köztük a szigethalmi Élhető Környezetünkért Egyesület, az ÉrdÓváros Szent Mihály Alapítvány, az Érdi Környezetvédő Egyesület, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület, a Százhalombattai Faluvédő Egylet és a repülőtér hatásterületén élő lakosok tiltakozó levelet juttattak el Szaló Péter államtitkár-helyetteshez. Ebben leírták, hogy egy ilyen sűrűn beépült területen sok tízezer ember életkörülményeit tenné tönkre a polgári repülőtér beindítása. Míg más európai városokban megszüntetik az ennyire körbeépült légikikötőket – mint például Berlin-Tempelhof és München-Riem esetében –, itt éppen fordítva, a szovjet megszállók légierejének kivonulása után húsz évvel, egy volt katonai kifutópályát felhasználva akarnak polgári repülőteret létesíteni.
 

Halásztelek első házai oldalirányban mindössze 350 méterre vannak a kifutópályától, Szigethalmon a gépek a 600 méterre kezdődő házsoroknál szállnának le, és a Duna túloldalán Érd és Százhalombatta felett húzatnák ki a motorokat emelkedésnél. Normális védőtávolságot (hosszanti irányban 5, oldalirányban 1,5 km) lehetetlen betartani. Emlékezetes, hogy a szentkirályszabadjai repteret Sólyom László köztársasági elnök közbenjárására azért nem lehetett beindítani, mert Balatonalmádi csendjét zavarták volna a gépek. Tökölnél nagyságrenddel kisebb távolságokról van szó! A repülési lobbi ki akarja erőszakolni a reptérnyitást. A civil szervezetek szerint ezt csak a magyar és európai környezetvédelmi törvények megsértésével tehetné meg. Megváltoztatva a légügyi törvényt és a végrehajtási kormányrendeleteket oly módon, hogy szinte nullára csökken az emberek beleszólási lehetősége. A lakosság és a civil szervezetek mindeddig hiába szerveztek 2008 januárjában ötszáz fős tüntetést, gyűjtöttek tavalyelőtt több mint hatezer aláírást, nyújtottak be petíciókat a reptértulajdonos Demján Sándornak, a köztársasági elnöknek, a környezetvédelmi miniszternek és a miniszterelnöknek, felszólalásukra jobbára még érdemi választ sem kaptak.

Szaló Péter államtitkár-helyettes a környezetvédőknek március 10-én eljuttatott válaszlevelében így fogalmazott: „A kormány-határozatokkal, illetve Tököl város településrendezési eszközeivel összhangban, a kiépített infrastruktúra hasznosítása érdekében a BATrT (Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv) törvény módosítása tervezetében célszerűnek tartjuk a Tököli repülőtér polgári célú besorolásának szerepeltetését. …Megértem törekvésüket, hogy lakóterületük terhelését mérsékeljék, de azok, akik a repülőtér közelében vásároltak vagy építettek lakóházat, tudatában voltak a repülőtér jelenlétének. Kedvezőbb az itt élők számára a repülőtér polgári célú hasznosítása, mint a korábbi nemzetközi kereskedelmi célú besorolás, ez a környezetet kevésbé terheli, ugyanakkor a tágabb térség számára fejlődési lehetőséget is biztosíthat. Kérem szíves megértésüket!”

A környezetvédők felháborodva fogadták az államtitkár-helyettes levelét. A halásztelki  Szabó Sándor (aki a szigethalmi Élhető Környezetünkért Egyesület alelnöke) a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához fordult, petíciójához egy sor  környékbeli környezetvédő egyesület csatlakozott. A levél kifejti, hogy a lakosságnak a törvények által biztosított egészséges lakókörülményhez való jogai csorbulnak a 2001-ben bezárt, korábban háborús célokra, majd egy megszálló hatalom igényeinek kielégítésére létesült volt szovjet katonai repülőtér újranyitásával. Véleménye szerint egy szűk gazdasági érdekcsoport haszonszerzési érdekei nem írhatják felül az alkotmányban biztosított egészséges életkörülményekhez való alapjogot. Kéri az ombudsmant, vizsgálja ki, hogy a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§ (2) pontjában foglalt környezeti vizsgálatok teljesültek- e a tököli volt szovjet katonai repülőteret érintő Tököl Város Településrendezési tervében, melyben Halásztelek irányában egy tervezett párhuzamos gurulóutat jelölnek, mely reptérfejlesztési igénnyel létesül. Vizsgálják ki a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének 2010- es módosítását, hogyan szerepelhet a véglegesített anyagban a törvénytervezet 1/2 számú melléklet 6. pontjában és a szerkezeti terven a tököli nem nyilvános fel és leszállóhely reptér megjelölés, amikor az eredetileg meghirdetett módosítás és annak környezeti hatásvizsgálata egyáltalán nem foglalkozik a területet érintő környezeti változással. Végezetül kéri a környező települések fölé kinyúló műrepülő légtér kijelölésének a vizsgálatát is, mert azt a lakosság és az őket képviselő önkormányzatok megkeresése nélkül hozták létre. Mindez ellenkezik az Aarhusi egyezmény (a Magyarország által is aláírt európai környezetvédelmi konvenció) előírásaival. Nem lehet jogokat adni egy reptér megnyitására a hatásterületen élő lakosság és az önkormányzatok beavatkozási lehetőségének kizárásával.
 

Völner Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának a február 28- án a HírTV-ben elhangzott nyilatkozata szerint „nyárra kell elkészülnie annak a légügyi stratégiának, amelynek része a magyarországi repülőterek jövője. El kell dönteni, hogy hány kiemelt repülőtér lesz, melyik térségnek van szüksége légi közlekedési kapcsolatra. Ezek a repülőterek milyen konstrukcióban működjenek, ki fejleszti, ki tartja fenn őket. Ez egy átfogó koncepció lesz”.

Még nem dőlt el tehát semmi, ha elutasítják a Tököl Airport Zrt. kérelmét, Halásztelek határában 2011. júniusától végérvényesen megszűnik a repülés. Nyilvánvaló, hogy óriási lobbiérdekek húzódnak a háttérben. A területre kiadták a 160 hektáros Danubius Logisztikai és Ipari Park előzetes környezetvédelmi engedélyét, amit az ÉKE megfellebbezett és az anyagban szereplő megkérdőjelezhető adatok miatt kérte az eljárás megismétlését. A logisztikai park azért települne ide, mert kihasználná a négyszeres modalitás (közúti, vízi, vasúti és légi összeköttetés) lehetőségét. A hatalmas raktárváros, a megnövekedett kamionforgalom önmagában is komoly környezetterhelést okoz. A Magyar Logisztikai Stratégia a távol-keleti cargo-Hub (légi elosztóközpont) szerepét szánja Magyarországnak, és ha egyszer a sűrűn körbeépült tököli reptér nagygépek fogadásával üzemelni kezd, különösen ha a teherszállító gépek fogadóállomásává válik, vége a környék nyugalmának és rohamosan elértéktelenednek Halásztelek déli részének, Szigethalom 80 százalékának, Érd óvárosának és Százhalombatta dunaparti övezetének ingatlanjai.

A környezetvédők a legvégsőkig elmennek, az Élhető Környezetünkért Egyesület a környező civil szervezetekkel és a önkormányzatokkal szükség esetén Strasszburghoz fordulnak a repülőtér megnyitásának a megakadályozására.

Holakovszky László

Halásztelki Hírmondó

 

Belépés

Partnereink