Megkerestük Dr Szaló Péter helyettes államtitkárt

Admin1
2011. 03. 13 - 21:41

Dr. Szaló Péter Úr

 Területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár

Tárgy: BATrT módosítás

 Tisztelt Államtitkár Úr!

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításával kapcsolatos BM-590/2011. számú előterjesztésben Tököl „Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtérként szerepel”. 

A tököli, volt katonai repülőtér környéki civil szervezetek, Élhető Környezetünkért Egyesület, Érd- Óváros Szent Mihály Alapítvány, Érdi Környezetvédő Egyesület, Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület, Százhalombattai Faluvédő Egylet, és a repülőtér hatásterületén élő lakosok az Ön segítségét kérjük a volt katonai repülőtér polgári repülőtérré történő fejlesztése ellen, illetve a jelenleg folyó sport és műrepülési hobbitevékenység megszüntetéséért. Egyúttal szeretnénk megismertetni Önnel a több éves, repülőtér ellenes tevékenységünket, esetenként elkeserítően lehangoló, eredménytelen mozzanataival együtt.

A repülőtéren a szovjet repülős kiképzés a lakossági tiltakozások hatására 1988-ban megszűnt, majd 1990 és 2004 között elhanyagolható repülési tevékenység folyt a területen, 2001-ben megszűnt a terület reptéri státusza is. A volt szovjet laktanyákból, amelyek a kifutópályától mintegy 1000-1200 méterre vannak, Tököl város önkormányzata, állami támogatással egy 1000 lakásos lakótelepet alakított ki, a reptér környéke, a megszűnő repülés után kulturált, csendes, vonzó családi házas lakóövezetté vált, amelynek köszönhetően nagy fejlődésnek indult, és jelentősen kiépült.

A problémák akkor kezdődtek, amikor 2004-ben privatizálták. A privatizáció előtti szakértői tanulmány kimondta, hogy a terület a kormányrepülőtér gyér forgalmánál erősebb repülési funkciókra nem ajánlható a körbeépített jellegéből adódóan. A Medgyessy kormány ennek ellenére privatizálta a területet, aminek már akkor nem volt repülőtéri státusza.

A Gyurcsány kormány idején 2009 decemberében a hatásterületen élő lakosok és az érintett önkormányzatok bevonása nélkül, törvénysértő módon 1 munkanap alatt kiadták a nem nyilvános fel és leszállóhely engedélyét, ami még aznap jogerőre is emelkedett.

A törvénysértést a legfőbb ügyészség is megállapította, mégsem semmisítette meg a döntést. (1. sz. melléklet)

Már a privatizációt megelőzően is, folyamatos lakossági, önkormányzati és társadalmi szervezetek általi tiltakozás folyt a volt katonai repülőtéren 1990-ben megszűnő, de 2004-ben felújuló repülés ellen, a repülőtér bezárásáért.

2004-ben 1200 aláírást küldtünk az ÁPV Rt-nek, 2007-ben több száz aláírásos szakmailag alátámasztott petíciót adtunk át a környezetvédelmi minisztériumnak, melyre a mellékletben található választ kaptuk. (2. sz. melléklet)

2008-2009-ben mintegy 6200 aláírásos tiltakozást és petíciót nyújtottunk át a miniszterelnök számára (3. sz. Melléklet), valamint 2009-ben Varju László GKM államtitkárnak a repülőtéren folyó repülés megszüntetéséért.

A petíciónkra a mai napig nem érkezett érdemi és miniszterelnöki szintű válasz. Több esetben a Nemzeti Közlekedési Hatósággal szemben a bíróságnak kellett kimondania a környező települések önkormányzatainak és lakóinak ügyféli jogállását.

A Légiközlekedési Igazgatóság határozatai ellen rendre fel kellett lépnünk az eljárási körben érintett hatóságok álláspontjának mellőzése és a jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt.

A tiltakozások leszerelésére a repülős lobby keresztülvitte a légügyi törvény és végrehajtására rendelkező kormányrendeletek oly módon történő módosítását, mely szinte nullára csökkenti az emberek beleszólási lehetőségét a közvetlen környezetükben tervezett repülőtér létesítése ellen, és korlátozza a repülőtér hatásterületén lévő önkormányzatok hatósági jogkörét.

A Légiközlekedési Hatóság a fent említett bírósági ítéletekkel nem konvergáló módon értelmezi a hatásterület fogalmát. A hatásterületi önkormányzatokat és lakosokat sem, a 2009-es sem a korábbi, sem a jelenleg folyó reptér átminősítési eljárásról nem értesítette a Légiközlekedési Igazgatóság, ami a KET-ben foglalt értesítési kötelezettséggel is ellentétes.

A BATrT tervezett módosítása a környezeti feltételek előzetes vizsgálata nélkül „Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtérré” engedélyezné fejleszteni a tököli volt katonai repülőteret.

A repülőtér a kerítése mentén három település lakóházaival határos. A repülőtér kerítésére ráépült, kiváló akusztikus tulajdonságokkal rendelkező tököli lakótelepet (óvoda, iskola, orvosi rendelő, szociális otthon stb.) a kormány az 1032/1991. számú határozatával alapította.

A környező települések a legjobban gyarapodó térsége Magyarországnak a gyermekvállalások számát tekintve.

A 2004. június 23-25. között Budapesten megrendezett IV. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencián a résztvevők 4 regionális célkitűzést fogalmaztak meg a gyermekek védelmében.

A célok között szerepel a légszennyezés, okozta megbetegedések megelőzése és a zajhatás okozta megbetegedések kockázatának csökkentése. A konferencián megfogalmazódott, hogy ahol lehetséges, a környezeti egészségkárosító hatások megelőzése az elsődleges cél, nem a már kialakult károsodások kezelése.

Egy népesedési gondokkal küszködő országban felelőtlenségnek tartjuk az országban legtöbb gyermekvállalást felmutató térséget olyan súlyos környezeti hatással sújtani, amit egy védőtávolságok nélkül, a helyben élő lakosok tiltakozása ellenére létesített repülőtér jelent.

http://www.oki.antsz.hu/minkonf/nyilatkozat4.pdf

http://www.huskenv.org/magyar/kornyeu3.php#elozmenyek

A volt katonai repülőtér 2010-ben elfogadott építési, szabályozási tervében jelölt műveleti területek 250 ill. 600 m-re vannak az első lakóházaktól.

Kiképző repüléskor Tököl Szigethalom, Halásztelek város és Érd MJV. Ófalu teljes (a város zajvédelmi szempontból fokozottan védett) területén és Százhalombattán, műrepülés esetén a környező összes településen - a műveleti területektől való érdemi védőtávolság hiánya- alkalmanként a lakhatást, az egészséget veszélyeztető zajterhelést okozhat.

Tököl az ország legjelentősebb szennyező forrásai hatásterületén, második legsűrűbben lakott térségében, természetvédelmi terület közelében fekszik.

A repülőtér fel és leszálló síkja közvetlenül és károsan érinti Érd Óvárosának történelmi részét, a Duna szélén elterülő Beliczai szigetet, az országos védelem alatt álló Kakukk hegy, a különleges botanikai és zoológiai értékekkel rendelkező, kiemelkedően európai jelentőséggel és értékkel bíró, történelmi-természeti, tájképi védelem alatt álló, Földvár és Halomsírmező teljes területét, annak élő-élettelen egységét alkotó részeit, egyedeit.

Világhírű régészeti és természeti értékeink ellenére a Tököl-i HÉSZ-ben nem jelölik, nem is említik, mint a repülőtér fejlesztését befolyásoló, azt korlátozó természeti-környezeti adottságot, ennek következtében a térséget átfogóan befolyásoló és a fejlesztést összpontosító BATrT tervezete sem számol annak korlátaival, azokat valamint a biodiverzitás fontosságát figyelembe sem veszi.

A légáramlatok kedvezőtlen áramlásának alakulása során közvetetten, a berepülések és műrepülések alkalmával kialakuló és a környezeti adottságok folytán felerősödő közvetlen zajhatások jelentősen zavarják, életvitelükben és egészségükben károsan befolyásolják Százhalombatta Óvárosának, valamint a repülési tevékenységben érintett lakosságát, természeti, történelmi területeinek élővilágát.

http://www.erdcenter.hu/pub/ec/erd/termeszetiertekek/kakukk-hegy.html

Előzetes engedélyezési eljárásokban megjelent nagygépes szándékok (a területen tervezett Danubius logisztikai park=> teher légi szállítási igény) megvalósulása a terhelést még tovább elviselhetetlen mértékben megnövelheti, a zajterhelésen kívül az egészséget, épületeket veszélyeztető rezgésterhelés, légörvények alakulhatnak ki.

Az érdi és százhalombattai magaspart (kb. 80m) és a Duna akusztikus hangerősítő hatása miatt várhatóan erősödik a zaj és rezgésterhelés, hatására a magaspart stabilitásának káros változása, a közelmúltban történt megcsúszás növeli a lakhatási körülményekben és a természeti értékekben bekövetkezhető katasztrófa kialakulásának kockázatát.

A zajjal érintett lakott terület közelsége, a települések feletti alacsony repülési magasság zaj és rezgésterhelése, a földet elérő terhelés mértéke, a légörvények, valamint a természetvédelmi területek károsodásának kockázata miatt nem tartjuk elfogadhatónak itt repülőtér létesítését.

A füstgázok és karcinogén szénhidrogén származékok további növekedése, a zajterhelés, a rezgésterhelés egészségügyi következményei, a repülőtér üzemeltetője védelmében hozott lakosságot érintő korlátozások, az épületkárok, kihatással lehetnek az ingatlanok értékére, a jelzáloghitellel épült ingatlanok sorsára. Mindezen hatások nagy valószínűséggel egy minőségi lakosságcserét indukálhatnak.

Az ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézete 5896-2/2008 számú iratában körvonalazott véleményével összhangban állítjuk, hogy a Tököl város 2010-ben elfogadott Településrendezési Tervében szereplő repülőtér területmegosztás és átminősítés a repülési funkció erősítését készíti elő, burkoltan, a terv módosításának érve alatt a repülőtér fejlesztését kezdeményezi (8 és 9 sz. Melléklet).

A gurulóút hálózat fejlesztése, a 159/2010. (V.8.) Kormányrendelet 35. § (1) b, pontja szerint, a repülőtér fejlesztésének minősül. Az elfogadott rendezési tervben egy tervezett párhuzamos gurulóút szerepel.

Sajnálatos módon ezt sem előzték meg a 2/2005 Kormányrendeletben előírt környezeti vizsgálatok. Tököl Településrendezési Tervéhez az összes érintett Önkormányzat kifejtette ellenvéleményét a reptérré fejlesztéssel kapcsolatban. (4- 7 sz. melléklet)

Már a jelenlegi nem nyilvános fel- és leszállóhely forgalma is széleskörű lakossági, társadalmi tiltakozást váltott ki. Véleményünk szerint a repülőtér megnyitásából és üzemeltetéséből származó gazdasági haszonszerzés érdeke nem lehet fontosabb a közvetlen környezetében élő, illetve a légi forgalom káros környezeti hatásait elszenvedő lakosság egészséges életminőségének biztosításánál.

Most a nem nyilvános fel –és leszállóhely forgalmának korlátozása helyett a jelenleg érvényes 159/2010 és a 309/2010 Korm. rendeletek alapján ugyanis 2011. június 30. után a nem nyilvános fel– és leszállóhelyet egyszerűen repülőtérnek akarják átminősíteni.

A zajszint számítások alapadatainak enyhén szólva is sajátságos értelmezésével leegyszerűsítik a zajgátló védőövezet kijelölésének és a repülőtér létesítésének procedúráját. Az üzemeltető megbízásából a környező önkormányzatoknak küldött értesítésben, a sajátságosan értelmezett alapadatok és a zajszint számítási eredmények alapján ismételten megkérdőjelezik azok ügyféli jogállását (10. sz. melléklet).

A 2008-ban benyújtott petíció óta a helyzet többféle értelemben megváltozott. Az 2010.-ben benyújtott interpelláció másnapján, nem sokkal felszállása után, a kifutópályához közel lezuhant egy sportrepülőgép. Csak a szerencsének köszönhetjük, hogy a pilótán kívül más nem vesztette életét. Kiderült, hogy nem csak a repülés zaj- és levegőszennyezése miatt, hanem a reptér sajátságos földrajzi adottságai és település közeli elhelyezkedése miatt, a szükséges védőtávolságok hiánya miatt a reptér egyáltalán nem alkalmas semmiféle biztonságos repülésre.

Míg a szocialista korszak 1977-es volt rendelete repülőtér létesítését csak lakóházaktól 3 km-re engedélyezte, amelyet később 5 km-re növelt, addig a tököli reptérhez a legközelebbi lakóház észak-keleti oldalirányban, Halásztelken 250 méterre, dél-keleti oldalirányban, Tökölön, 1000 méterre, és délre, a fel-/leszállóirányban, Szigethalmon 500 méterre van. Az, hogy ezt a rendeletet, azóta megszüntették (a ferihegyi bővítés érdekei miatt), nem jelenti azt, hogy az akkori törvényhozók, repülésbiztonsági, reptérlétesítési szakemberek ne tudtak volna valamit, amit nem kéne most is zsinórmértékként követnünk.

Közben, 2009. június 2.-án, egy másik repülőtér kezdeményezéssel kapcsolatban is született egy elutasító határozat, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségé (ügyszám: 16058/2008; iktatószám: 49624/09). Ennek indoklása drámaian világít rá arra, hogy milyen rendkívül közel vannak a lakóházak a tököli reptérhez. A hatóság azért nem járult hozzá a szentkirályszabadjai repülőtér létesítéséhez, mert még az attól 5 km-re lévő Balatonalmádi csendes övezeteit is túl nagy mértékben érintette volna a repülési tevékenység zajhatása.

 Tisztelt Államtitkár Úr!

A fentiek alapján nyomatékosan ellenezzük a BATrT aktuális módosításában, a tököli repülőtérrel kapcsolatban leírtak szerepeltetését.

Bízunk benne, hogy e reptér jövőjével és a tőle elválaszthatatlan sorsunkkal kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök úr azon felfogása lesz az irányadó, amelyet a vidéki repterek (köztük a tököli) fejlesztésével kapcsolatban fogalmazott meg 2010. szeptember 29.-én, a Vas Népének adott interjújában feltett kérdésre: „Adódik a kérdés: vajon tényleg szükség van-e ennyi reptérre? Az igazi kérdés azonban az, hogy az ott élő embereknek kellenek-e ezek a repterek.”

http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20100929_orban_viktor_interju

Bízunk benne, hogy a volt katonai reptér környékén élő több tízezer embernek a sorsa számít annyira a magyar kormánynak, a magyar nemzeti erőforrások megóvásán fáradozó minisztériumoknak, mint a dondria kondh nevű, mindössze nyolcezer főt számláló törzsé az indiai környezetvédelmi minisztériumnak, amely a kis törzs túlélése érdekében megtiltotta a bauxitbányászatot a Vedanta nevű, Nagy-Britanniában bejegyzett konszernnek, mert a kormány vizsgálatai szerint az erdős területet az őslakosok szentként tisztelik. A természetbe való beavatkozás ezért a törzs tagjainak létezését fenyegetné, illetve a bauxit kitermelés drasztikusan beavatkozna az ökoszisztémába és a terület vízellátásába, így veszélyeztetve a dondria kondh törzs fennmaradását.

Kérjük, hogy segítsen nekünk a fent leírt anomáliák kivizsgáltatásában és a repülőtér hatásterületén élő lakosok védelmében, az élhető lakókörnyezetünk megőrzésében. Rengeteg, tökölinél jobb adottságú volt reptér van hazánkban. Itt Tököltől 20 kilométerre, pl. Bankházi volt reptérnél nagyságrenddel jobbak a környezeti feltételek. A Tulajdonosok MSZP – SZDSZ kormány által előírt reptéri kötelezettségét meg kellene szüntetni, és a területet Ötletpályázat útján sokkal jobban, az emberek javára felhasználni, mint pl. München-Riem esetében.

http://www.messestadt-riem.com/msr/downloads/Landschaftspark.pdf

 

Belépés

Partnereink